Blog azoknak,

akik fontosnak érzik a környezetvédelmet, de nem sablonokat akarnak hallani róla;

akik érdekelődnek a modern laboratóriumi kutatások iránt;

akik nem ismerik, vagy nem szeretik a műanyagokat, de nyitottak az új információkra;

akik kíváncsiak, mi történik a szelektív gyűjtőbe dobott hulladékokkal!

Kövesd a blogot!

Köszönet

A blog a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében valósul meg, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

Hogyan lehet a PET palackból kocsiajtó kilincs?

2014.05.18. 18:38 | Ronkay Ferenc György | 1 komment

Címkék: újrahasznosítás műanyagok műanyag palack PET műanyagok újrahasznosítása műanyagok égése

Rövidfilm az elmúlt másfél éves kutatásról, avagy: mi folyik a laborban?

Mérgező vegyületek, észre sem vesszük?

2014.05.14. 19:43 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: fenntartható fejlődés műanyag palack PET mérgező műanyag

Rengeteg mérgező anyaggal találkozunk nap mint nap, még ha ennek talán nem is vagyunk mindig a tudatában. Sokan félnek a mesterséges anyagoktól, legyen szó élelmiszer-adalékokról, gyógyszerekről, műanyagokról, vagy egyéb vegyipari termékekről.

Mit is jelent az, hogy valami mérgező? Méregnek tekinthető minden anyag, amely élő szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okoz – általában kémiai reakció útján – ha kellő mennyiség jut belőle az élőlénybe!

Hogy az utóbbi kitétel mennyire nem lényegtelen, arra álljon itt két példa:

  • Rendszeresen találkozni olyan hírekkel, hogy valaki túl sok vizet ivott, s belehalt. Vízmérgezés.  Nyílván alacsony kockázatú esemény, hiszen kevesen isznak egyszerre 5-8 liter vizet.
  • A másik sztori a múlt havi víztározós eset, amikor Amerikában egy víztározó mellet jött rá a szükség a srácra, s hát belepipilt a 144 ezer köbméteres tóba. Amit aztán úgy-ahogy van leengedtek, bár a néhány decis szennyezés koncentrációja csupán 0,00000035%, a megengedett nitrát szennyezési határérték kb. tízezred része. Nesze neked fenntartható fejlődés...

méreg.jpg

Nehezen mondhatjuk tehát önmagában anyagokra azt, hogy mérgező, anélkül, hogy mellé tennénk, milyen mennyiségben fejtik ki mérgező hatásukat.  (Ahogy apáink is mondták a pálinkára: kis mennyiségben gyógyszer, nagy mennyiségben orvosság! ;-) )

Világos, hogy a nagyon kis koncentrációban mérgező anyagok a legveszélyesebbek, ezért a köznyelvben általában ezeket hívják mérgeknek. Tavaly fedezték fel az eddig ismert legmérgezőbb anyagot, egy új típusú botulinum toxint, amelyből már 0,000000002 gramm is halálos lehet, tehát 15-20 grammal elpusztítható lenne a Földön élő összes ember.

A legtöbb mérgezés nem fatális kimenetű, hanem „csupán” betegséget, károsodást okoz a szervezetben. Ezeket egyaránt okozhatják szintetikus és a természetes vegyületek. A kecskerágó éppúgy okozhat hányást, mint a triklór-etilén. A természetes és mesterséges anyagokat ugyanaz a 118 elem építi fel, ami megtalálható a periódus rendszerben, a közöttük lévő kémiai kötések sem különböznek, így önmagában nem attól lesz káros/veszélyes/mérgező valami, mert mesterséges!

gumikacsa.jpg

Forrás: www.universetoday.com

A műanyagokat felépítő polimer molekulák önmagukban túlnyomó részt inert anyagok, nem lépnek könnyen kémiai reakcióba más vegyületekkel, így nem is tekinthetőek mérgezőnek. A kockázatokat a műanyagokban lévő, kisebb molekulájú katalizátor, monomer és adalékanyagok jelentik, amelyek a műanyag tárgyakból kivándorolva bejuthatnak a szervezetünkbe. A legtöbb műanyagnál ezek azonban olyan kicsi koncentrációban vannak jelen, hogy nem tekinthetőek mérgezőknek (itt persze mások a határértékek, mint az ivóvíznél, de az elv hasonló).  Ami problémát jelenthet, az a PVC (elsősorban a lágyítótartalma miatt), és a polikarbonát (a biszfenol-A monomer miatt), ezekből pl. gyerekjátékok és cumisüvegek gyártását több országban korlátozták. A műanyagok kontrolálatlan égetésekor szintén mérgező vegyületek keletkezhetnek, ám lerakásukkor (vagy még rosszabb esetben eldobásukkor) nem ez jelenti a problémát. 

hulladek_sziget.jpg

forrás: www.gprecycling.co.za

A talajba, vagy a tengerekbe kerülő műanyag hulladék – a közvélekedéssel ellentétben – lebomlik. Igaz ez több évtizedes folyamat is lehet, de 100 évet még garantáltan egyetlen PET palack sem ért meg, lévén csak 40 éve használjuk őket… A lebomlás során az anyag előbb milliméteres, majd mikronos részekre esik, amelyeket a halak, vagy tengeri madarak elfogyasztva akár el is pusztulhatnak.  Ez nem klasszikus mérgezés, hiszen nem kémiai reakció okozza a vesztüket, hanem a hamis teltségérzet, illetve bélelzáródás /nem mintha ez nekik számítana, tehetjük hozzá teljes joggal/. Szerencsére – mivel a kialakuló hulladékszigetek igen látványosak – a média hamar felhívta erre a figyelmet, és a védekezés/kárelhárítás megkezdődött, szemben a tenger fenekére süllyedő, vagy a vízben oldódó, ám valóban mérgezőbb anyagokkal (nehézfémek, rovarírószerek, stb.).

Ne gondoljuk azt, hogy ezeknek a hulladékszigeteknek csupán távoli szemlélői vagyunk, s kialakulásukért csupán a tengerparti országok felelősek! A legtöbb hulladékot ugyanis a folyók szállítják a tengerekbe, így akár hazánkból is származhatnak a szigetek összetevői.

Mégsem a hulladékot kell elsősorban okolni a környezetterhelésért, hanem a felelőtlen fogyasztókat. A műanyagok, a vegyszerek és az élelmiszeripari adalékok a gyógyszerekhez hasonlóan nélkülözhetetlenek és fontosak az emberiség fejlődéséhez, ám a túlzott fogyasztói igények a gyártókat is túlzott felhasználásra kényszerítik, ami szükségtelenül növeli a kockázatokat. Bánjunk az anyagokkal felelősségteljesen, ám kezeljük helyén a kockázatokat, így a legtöbb mérgező vegyület olyan kis koncentrációban fog érni bennünket, hogy észre sem vesszük!

Miért (nem) lesz valaki jó mérnök?

2014.04.30. 17:21 | Ronkay Ferenc György | 2 komment

Címkék: felsőoktatás gépészmérnök képzés

A napokban egy olyan konferenciára kaptam meghívást, amelynek témája a STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) területeken zajló felsőoktatás helyzete volt (a konferencia a Tempus Közalapítvány szervezésében zajlott).

Több inspiráló és jó néhány elgondolkoztató benyomást szereztem, ezekből szemezgetnék:

Egyre közelebb a megvalósuláshoz!

2014.02.27. 18:52 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: újrahasznosítás upcycling PET égésgátlás

Szemétből készülhetnek a jövő autóalkatrészei

Újabb klasszikus butaság terjed a PET palackokról

2014.01.16. 19:56 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: műanyagok műanyag palack PET mérgező műanyag

Néhány napja újabb „gyöngyszem” jelent meg a neten. A témában nem túl tájékozott szerző állítása szerint a műanyag palackokon található 1-es szám komoly veszélyeket jelöl.

Bár egyfelől szórakoztatóaknak tartom az ilyen irományokat, hiszen sok vicces, hangulatvadász megfogalmazás van bennük, mint pl. „a nyers kőolajpárlatból készült palackok”, másfelől azonban veszélyesnek is látom a megjelenésüket, hiszen rendkívül sok tárgyi tévedést tartalmaznak (ahogyan arról kb. egy éve már értekeztem).

A szerző már az első mondatban leszögezi, hogy különösebben nem ért a témához, csak épp összeolvasott valamit a palackokról. A cikk alatt megjelent olvasói hozzászólás több dologban helyesbíti, például, hogy az 1-es szám semmi más okból nincs a palackokon, mint hogy egyértelműen jelölje az alapanyagát, így megkönnyítse az újrahasznosítás során a szétválogatást. Kár, hogy ez az olvasói kiegészítés is pont a lényegről feledkezett meg:

mumereg_uj.jpg

A PET palackok nem tartalmaznak lágyítókat és oldószereket, így ezek nem is fognak kioldódni belőlük. Soha, sehol, senki nem bizonyította, hogy az eredeti PET palackokból a tárolt üdítőbe/ásványvízbe oldódnának olyan anyagok, amelyek bárki egészségét károsították volna (kitűnő, részletes írás erről itt). Pedig erre feltételezhetően fény derülne, mivel évente a világban mintegy 15 milliót tonna PET-ből cirka 300.000.000.000 (háromszáz milliárd!) db palackot gyártanak és helyeznek forgalomba…

Mindezek ellenére én sem javaslom a cikkben leírtakat, mármint hogy forró nyári napon a kocsiban hagyjuk a palackban az innivalónkat, hiszen ki szereti a felmelegedett vizet? :-)

Én arra bíztatok mindenkit, hogy ne féljünk a műanyagpalackoktól, hanem bánjuk velük felelősségteljesen! Használjuk őket újra minél több alkalommal, majd pedig gyűjtsük őket szelektíven, adjunk nekik még egy esélyt, hogy újra termék készülhessen belőlük!

Felhasznált forrás: F. Welle: Twenty years of PET bottle to bottle recycling — An overview. Resources, Conservation and Recycling, Volume 55, Issue 11, September 2011, Pages 865-875

Év vége

2013.12.31. 15:59 | Ronkay Ferenc György | 2 komment

Címkék: újrahasznosítás műanyag palack műanyag hulladék műanyagok égése

2013 részemről minden kétséget kizárólag a munka éve volt. Nagyon sokat haladtunk a PET palack újrahasznosításával kapcsolatos projektekkel, a következő év pedig néhány részterület fejlesztésének és a finomhangolások időszaka lesz.

Sikerült megoldani a reciklált PET égésgátlását olyan környezetbarát és olcsó módon, hogy potenciális lehetőség kínálkozik a laboratóriumi keretekből kilépve ipari alkalmazás bevezetésére is. A fejlesztés során teljesen halogén--mentes égésgátló rendszert alkalmaztunk, ami összhangban van az uniós irányelvekkel, és a PET kiváló mechanikai tulajdonságait sem rontja le. Így a szelektíven összegyűjtött PET palackokból akár autóipari alkatrészeket vagy háztartási gépek burkolatát is elő lehet majd állítani, ami hatalmas lépés az anyag sorsát tekintve.

Másfelől örvendetes tény, hogy Magyarországon rohamléptekkel erősödik a PET élelmiszer-ipari célú újrafelhasználása, s ez irányban is bíztató laboreredményeket értünk el.

szelektiv_gyujto_kicsi.jpg

Műanyagos világkiállítás K-2013 Düsseldorf Messe

2013.11.30. 21:49 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: újrahasznosítás PET reciklálás műanyagok újrahasznosítása

Múlt hónapban ismét felkerekedett Tanszékünk, s kétbusznyi kollégával, valamint hallgatókkal is bőven ellátva elzarándokoltunk Düsseldorfba, a három évenként megrendezett műanyagos világkiállításra.

Műanyag_kiallitas1.jpg

Forrás: http://fotoservice.messe-duesseldorf.de

Palackból palackot - ígéretes kezdetek

2013.10.26. 13:01 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: újrahasznosítás műanyag palack PET palackból-palack

Egy új üzem, pontosabban Innovációs Központ alapkőtételén jártam a tegnapi napon Karcagon, amelynek célkitűzése az, hogy a visszagyűjtött PET palackokból újra élelmiszeripari minőségű palakokat gyártson. A fejlesztésbe Tanszékünk is bekapcsolódik, ezért kaptam meghívást erre az eseményre, ahol két miniszter után mondhattam rövid köszöntő beszédet. Mivel ez a beszéd - afféle szakmai "ars poticaként" - jól összefoglalja, amit a témáról gondolok, olvashatóvá teszem itt a blogon is.

Végállomás: elégetni vagy elásni?

2013.09.15. 12:50 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: fenntartható fejlődés lerakás hulladék kezelés műanyag hulladék műanyagok égetése

Miután betöltötték küldetésüket, hozzánk emberekhez hasonlóan a mesterséges polimereknél, vagyis a műanyagoknál is felmerülnek ezek a lehetőségek. Az égetésen alapuló energetikai hasznosítás kontra deponálás témája komoly vitákat vált ki a környezetvédők, a hulladékgazdálkodási szakemberek és a lakosság körein belül.

hulladekkezelesi_piramis.jpg

Ezek a megoldások a hulladékkezelési piramis alján foglalnak helyet, hiszen elsődleges cél a megelőzés, illetve a hulladék keletkezés minimalizálása, majd az újra-használatra és az anyagában történő hasznosításra kell törekedni, de a realitás az, hogy itthon a kommunális szilárd hulladék mintegy 2/3 része még mindig égetésre és lerakásra (elsősorban utóbbira) kerül.

Röviden az érvekről és ellenérvekről:

Szigetelő szemét?

2013.08.04. 16:00 | Ronkay Ferenc György | 2 komment

Címkék: újrahasznosítás szigetelés műanyag palack

Miért hordjuk ruhaként a kidobott PET palackokból készített textileket? Érdemes-e a hungarocell-hez hasonló habos szigetelőanyagot készíteni az elhasznált műanyagokból?

reciklált_PET_polo.jpgForrás: http://www.ecostuff.co

Eldobható vagy visszaváltható?

2013.06.09. 15:20 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: eldobható fenntartható fejlődés visszaváltható műanyag palack

Időről időre fellángol a vita az egyutas, illetve többutas üdítőitalos palackok használatával kapcsolatban. Az előző bejegyzés jó meglátású kommentjeit megköszönve, néhány dologgal még kiegészíteném a témát.

Eldobhato_visszavalthato.jpg

A műanyag palackok elterjedésének 4 fő oka

2013.05.02. 16:34 | Ronkay Ferenc György | 5 komment

Címkék: újrahasznosítás üveg szelektív gyűjtés műanyag palack PET

A műanyagok az általunk használt többi anyagcsaládhoz képest nagyon fiatal – szinte gyerekcipőben lévő – anyagok: példának okáért biztosan nincs a világon 40 évnél öregebb PET palack, hiszen ezt a csomagolást csak 1973-ban találta fel egy amerikai gépészmérnök, Nathaniel Wyeth. Ennek tükrében egyébként viszonylag merészen hangzanak azok a kijelentések, amelyek szerint a műanyag palackok „sosem bomlanak le…”, illetve „több száz év múlva is változatlan formában maradnak”…

Jovo_palack.jpg

Csak a PET palack maradna meg változatlanul? ;-)

http://foftw.org alapján

Ne csak virágcserép legyen a palackból!

2013.04.20. 17:32 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: újrahasznosítás műanyag palack PET égésgátlás

Kedvteléssel szoktam nézegetni az újrahasznosításról szóló oldalakat, amelyek kiemelt sztárja a PET palack. Tényleg hihetetlen kreativitás lakozik néhány embertársunkban, hirtelen nem is nagyon tudnék olyan dolgot mondani, amit ne csináltak volna már meg néhány üres palackból! :-)

Sűrűn felmerülő ’zöld’ ötlet a PET palackok üregességét és vízállóságát kihasználó cserép/kaspó/palántázó láda amit – félreértés ne essék – kiváló megoldásnak tartok, s bíztatok mindenkit, akinek ideje s energiája van, hogy alkosson!  Pici, de egyáltalán nem haszontalan lépés a fenntartható fejlődés szempontjából, s a szimbólumok ezen a területen is hihetetlen fontosak!

PET_palack_cserep.jpgPET_palack_cserep2.jpg

Rendhagyó programajánlat a Föld napjára!

2013.04.16. 13:26 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

PET palackok újrahasznosítási lehetőségeinek kutatása

a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi  Egyetemen

Fold_napjara.jpgMindazt, amit a blogon s a közösségi hálón képekben már láthattál, most élőben is megtekintheted egy rövid laboratóriumi idegenvezetés során, a Budapesti Műszaki Egyetem Polimertechnika Tanszékén!

Időpont: április 22. hétfő 18:00-19:30

Találkozó: este 6-kor, a BME Központi épületének főbejárata előtt (Bp., XI. ker. Műegyetem rakpart 3.)

A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges, hogy fel tudjunk készülni az érdeklődők létszámára, ennek határideje: április 21. vasárnap este 21:00 óra, módja pedig egy e-mail küldése a következő címre: muanyag.ujrahasznositas@gmail.com

muegyetem.jpg

Az életünket rábíznánk, de nem annyira hordanánk

2013.04.11. 20:08 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: újrahasznosítás vélemények fenntartható fejlődés műanyagok

A héten lezajlott ’Műanyagok az életemben’ mottójú közvélemény kutatás sok érdekes eredményt hozott, ez úton is hálásan köszönöm mindenkinek a kitöltést és a terjesztést! Bár a felmérés közel sem tekinthető reprezentatívnak, a kereken 125 értékelhető vélemény feldolgozása során nem várt dolgok is kiderültek.

PET_palack_mentomelleny.jpg

Forrás: http://failblog.cheezburger.com/thereifixedit

Természetes és mű-anyagok

2013.04.04. 19:35 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: természetes anyagok anyagtudomány műanyagok polimerek monomer műanyagok szerkezete

Bár a filmekben elsősorban a fémek szoktak életre kelni (ezt a kérdéskört feszegeti pl. a Terminátor c. tudományos ismeretterjesztő sorozat ;-) ), a műanyagok valójában sokkal közelebb állnak az élő szervezetekhez, mint a fém, vagy a kerámia tárgyak, s ez nem a véletlen műve.

muanyag_ember.jpgForrás: http://www.swiss-miss.com

Több millió éves atomok a műanyagban?

2013.04.01. 17:54 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: anyagtudomány műanyagok monomer szén atom

Lehet, hogy nem is olyan fiatal az anyag, amilyennek gondoltuk? A műanyagok közös jellemzője, hogy molekuláik nagyszámú szénatomot tartalmaznak.

Szén_atom.gifForrás: www.universetoday.com

Az is egyértelmű, hogy a belőlük gyártott alkatrészek, például a számítógéped billentyűi azóta léteznek ebbe a formában, amióta a gyártójuk fröccsöntéssel megalkotta őket. De mi volt ez a lépés előtt?

fröccsöntés.JPG

A sárga ötven árnyalata, avagy az öregedés hatásai

2013.03.28. 17:57 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: sárgulás műanyagok polimer degradáció lebomlás műanyagok öregedése klímakamra

A műanyagok – hozzánk hasonlóan – öregszenek. Ez a hasonlóság nem véletlen: még a legelszántabb műanyagellenes aktivisták is hosszú, szerves polimer molekulaláncokból épülnek fel, ezért valahol mégiscsak rokonok az általuk kevéssé kedvelt anyaggal.

Ezek a láncok azonban külső tényezők hatására károsodhatnak, lánc-szakadások és átrendeződések következnek be. A műanyagok esetében ez azt jelenti, hogy a napsugárzás, a hőmérséklet-ingadozás és egyéb fizikai behatások miatt a molekuláris szerkezetben bekövetkező változások kihatnak a tulajdonságokra is: megváltozik a tárgyak színe, kifakulnak vagy megsárgulnak, repedeznek, könnyebben eltörnek.

műanyag_sárgulás.jpgAz egyetemi telefonom, látszik hol érte a nap…

Gyorsteszt: Mennyire vagy környezettudatos?

2013.03.23. 11:56 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: fenntartható fejlődés környezettudatos gondolkodás műanyagok műanyag hulladék

Két kérdésből percek alatt lemérheted, hogyan gondolkozol-e a műanyaghulladékok sorsáról! Válaszold meg őket, nézd meg mennyi pontszámot szereztél, végül olvasd el az értékelést!  

                                                                                                       

Kornyezettudatos.jpg

Autóalkatrész műanyaghulladékból

2013.03.19. 21:51 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: újrahasznosítás upcycling műanyagok újrahasznosítása autó újrahasznosítás műanyag hulladék

Sokszor elhangzik, hogy a környezettudatosság alapvetően szemléleti kérdés. Tegyük fel tehát magunknak a kérdést: a cím inkább aggodalmat, vagy pozitív érzéseket vált ki bennünk?

Bármit gondolunk is mi, az autógyártás befolyásos vezetőinek lelkében a kétely jelenleg még erősebb, ezért gyakorlatilag a kocsikban minden egyes műanyagalkatrész 100%-ban eredeti nyersanyagból készül.

Nemrég arra tettünk kísérletet, hogy az autóroncsokból kinyert, szennyezett, műanyaghulladékból állítsunk elő olyan alkatrészt, ami a gyakorlati életben is megállná a helyét. Ebben a projekben többek között az Alcufer Kft., az ország egyik legjelentősebb hazai hulladékkezelő vállalata volt partnerünk, a fotón az ő shredderük látható. A shredder-berendezés lényeg dióhéjban annyi, hogy a beadagolt járműveket egy brutális forgó kalapáccsal tenyérnyi darabokra tépi szét.

20090714autobonto1.jpg