Blog azoknak,

akik fontosnak érzik a környezetvédelmet, de nem sablonokat akarnak hallani róla;

akik érdekelődnek a modern laboratóriumi kutatások iránt;

akik nem ismerik, vagy nem szeretik a műanyagokat, de nyitottak az új információkra;

akik kíváncsiak, mi történik a szelektív gyűjtőbe dobott hulladékokkal!

Kövesd a blogot!

Köszönet

A blog a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében valósul meg, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

Csepegő tűz

2013.02.03. 13:29 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: égésgátlás műanyagok égése éghetőség

A műanyagok – számtalan jó tulajdonságuk mellett – komoly veszélyforrássá is válhatnak:

Kaprun2.jpg

Kaprun (Ausztria)   

2000. November 11. 

gelccservasút-tűz;

155 halott;

 

Forrás: http://siujsag.blog.hu

  090815_090816_miskolcpanel_02.jpg

Miskolc (Magyarország)

2009. augusztus 15.   

panel-tűz;

3 halott; 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: http://www.langlovagok.hu

disco_tuz.jpg

 

Santa-Maria (Brazília)

2013. január 27.

disco-tűz;

233 halott

 

 

 Forrás: http://www.reuters.com

 

 A fenti három elhíresült tűzesetben közös pont, hogy jelentős szerepet játszottak a műanyagok a katasztrófa súlyosságának növekedésében. Mivel a műanyagok kőolajból készülnek, ami köztudottan kiválóan ég (égéshő: 46 MJ/kg), nem meglepő, hogy maguk is táplálják az égést. Ennek két fő aspektusa van: az egyik a hulladékkezelés során az energetikai hasznosítás, amellyel legalább ebből az energiából visszanyerhető valamennyi (erről egy izgalmas számítás található itt). A másik a nem szándékos, kontrollálatlan égésük, a karácsonyi műfenyő-tüzektől az épület- és jármű katasztrófákig. Ezt jól megvilágítja a miskolci paneltűznél készült szakértői jelentés:

 „... A tűz kezdeti szakaszában a hőszigetelő rendszer szerepet játszott, ezért a polisztirol lapokat vegyész szakértő (Dr. Raisz Iván professzor) is vizsgálta. Vizsgálata szerint a polisztirol lap önmagában 64°C-os hőmérsékleten (pl. forró füstgázok feláramlása során) meggyullad, és égve csepeg. Az elolvadó, és melegedő polisztirol (zárt, kéreg alatti állapotban) zárttéri lobbanáspontja 135°C, ami olyan alacsony, hogy az alulról felcsapó lángok hatására gyulladásképes gőzök fejlődnek. Ha a külső rétegsort (vakolat) nem a szabvány szerint, tartós igénybevételre készítették el, akkor annak repedésén, az alulról feltörő lángnyelvek a gőzöket belobbanthatták, mely a gyúlékony anyaggal szennyezett fedő rétegek lángolva leesését, valamint a fal felületén lévő polisztirol hab teljes leégését eredményezték abban a környezetben, mely alulról nagy tűzterhelést kapott. ..."

A gleccservasútnál a vonat műanyag padlózata is terjesztette tüzet, az egy héttel ezelőtti brazil szórakozóhely tragédiánál pedig a plafonra tett műanyag-hab szigetelés vitte szét a lángokat.

A műanyagok égése során többféle igen veszélyes hatás jelentkezhet: mérgező füstgázok szabadulnak fel, valamint a nagy hőben egyszerre égő s megolvadó anyag lángolva csepegni kezd, meggyújtva a környezetében lévő éghető dolgokat.

Ez utóbbi viselkedés vizsgálatára fejlesztették ki az ún. UL94-es szabványt. Ennek lényege, hogy a vizsgálandó műanyagot felteszik egy kis állványra, s meghatározott ideig nyílt lánggal nyújtják. Ennek során figyelik, hogy folyamatosan ég el, vagy a gyújtás után magától kialszik. Figyelik azt is, hogy fellép-e csepegés, s ha igen a cseppek kigyújtják-e az állvány alá tett vatta halmot. Mindezek alapján a műanyagokat különböző kategóriákba lehet sorolni, s egyre több felhasználási területen megkövetelik a legmagasabb égésgátlási besorolást.

Bár a PET a műanyagok között nem számít a legjobban égő anyagnak, az alábbi kis videón látható, hogy az égése során keletkező lángoló cseppek simán meggyújtják a vattát, ami pont elég ahhoz, hogy ne kaphasson magas besorolást, s önmagában ne lehessen használni a legtöbb elektronikai berendezés anyagaként.

 

Miért van az mégis, hogy rengeteg kritikus helyen is használhatnak műanyagokat? A járművek utastere, az elektronikai eszközök burkolata, s az épületszigetelések optimálisan olyan műanyagokból kell, hogy készüljenek, amelyek csökkentett éghetőségűek. Bár egy kőolajbók készült tárgy égését nem lehet teljesen megakadályozni, bizonyos hőmérséklet és idő után valószínűleg meggyullad, de nem mindegy, hogy ez mennyi, hiszen katasztrófa esetén ennyi idő jut a menekülésre.

Ha sikerülne költséghatékony megoldást találni a reciklált PET égésgátlására, az nagymértékben kiszélesítené a felhasználási lehetőségeit, s olyan új területek nyílnának meg az alkalmazása előtt, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.

A bejegyzés trackback címe:

https://megegyesely.blog.hu/api/trackback/id/tr435060248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.