Blog azoknak,

akik fontosnak érzik a környezetvédelmet, de nem sablonokat akarnak hallani róla;

akik érdekelődnek a modern laboratóriumi kutatások iránt;

akik nem ismerik, vagy nem szeretik a műanyagokat, de nyitottak az új információkra;

akik kíváncsiak, mi történik a szelektív gyűjtőbe dobott hulladékokkal!

Kövesd a blogot!

Köszönet

A blog a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében valósul meg, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

Természetes és mű-anyagok

2013.04.04. 19:35 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: természetes anyagok anyagtudomány műanyagok polimerek monomer műanyagok szerkezete

Bár a filmekben elsősorban a fémek szoktak életre kelni (ezt a kérdéskört feszegeti pl. a Terminátor c. tudományos ismeretterjesztő sorozat ;-) ), a műanyagok valójában sokkal közelebb állnak az élő szervezetekhez, mint a fém, vagy a kerámia tárgyak, s ez nem a véletlen műve.

muanyag_ember.jpgForrás: http://www.swiss-miss.com

Az előző bejegyzés (Több millió éves atomok a műanyagban?) rávilágított, hogy a műanyagok fő alkotóeleme, a szén atom, egyben az élővilágot felépítő legfontosabb elem is, de a természetes anyagok és a műanyagok még ennél is közelebbi rokonságban vannak egymással. Ez a rokonság a mindkettőjüket felépítő polimer láncok hasonlóságából fakad.

Hogy miért mű-anyag mégis a műanyag?  Elterjedt magyarázat, hogy az elnevezés a műszaki anyagra utal (hiszen a Műegyetem is igazi intézmény), ennél talán picit kevésbé fedi a valóságot a művészi anyagból származtatott levezetés… 

De mi valójában a különbség a természetes és mesterséges polimer anyagok között?

A természet 20-féle aminosavból több százezer féle fehérjét képes felépíteni, peptid-kötések segítségével. A fehérjék felelősek az sejtekben lejátszódó összes folyamatért, de megtalálhatóak a hajunkban, a bőrünkben, a csontjainkban és még számtalan szövetünkben, persze mindenhol más-más formában. Ennyiféle variációt még a természetnek is nehéz fejben tartani, hiába próbálja beírni az összetételi információkat a génekbe, néha bizony hibázik, ekkor következnek be a mutációk.

mutáció.jpg

Forrás: http://artsonearth.com

Egy műanyag előállításához a vegyipar sokkal kevesebb féle építőkockát használ, a legtöbb esetben csak egyféle atomcsoport kapcsolódik egymás után több ezerszer.  Van persze rá példa, hogy 2 vagy akár 3-4-féle monomert használnak a láncmolekulák felépítéséhez, de még ez is messze van attól, ami az élővilágban megvalósul, vagyis 20-féle gyöngyből egy olyan több ezer szemes lánc fűzése, amelyben minden gyöngy meghatározott sorrendben követi a másikat.

A fehérjékben található peptid-kötés viszont a poliamidokban is megtalálható, s ennek okán azért több tulajdonságukban hasonlítanak: ilyen például a szerves anyagokhoz képesti magas olvadáspontjuk. A szilárdsága mellett a poliamid pont ennek a tulajdonságának köszönheti, hogy használható például a járműveknél motortéri alkalmazásokban.

amid_kötés.jpg

A peptid (amid) kötés

Vannak tehát hasonlóságok a műanyagok és a természetes anyagok között, a különbség mégis kb. akkora, mintha a hajdani 16 színes VGA monitorunk képét hasonlítanánk össze egy 16,7 millió színt megjeleníteni képes mai monitorral.

Műanyag_felbontás.jpgForrás: www.mobygames.com; www.arup.com

Ha érdekesnek tartottad az írást (és használod a nagy közösségi hálót), oszd meg az ismerőseiddel is!

A bejegyzés trackback címe:

https://megegyesely.blog.hu/api/trackback/id/tr645195893

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása