Bár a filmekben elsősorban a fémek szoktak életre kelni (ezt a kérdéskört feszegeti pl. a Terminátor c. tudományos ismeretterjesztő sorozat ;-) ), a műanyagok valójában sokkal közelebb állnak az élő szervezetekhez, mint a fém, vagy a kerámia tárgyak, s ez nem a véletlen műve.
Forrás: http://www.swiss-miss.com
Az előző bejegyzés (Több millió éves atomok a műanyagban?) rávilágított, hogy a műanyagok fő alkotóeleme, a szén atom, egyben az élővilágot felépítő legfontosabb elem is, de a természetes anyagok és a műanyagok még ennél is közelebbi rokonságban vannak egymással. Ez a rokonság a mindkettőjüket felépítő polimer láncok hasonlóságából fakad.
Hogy miért mű-anyag mégis a műanyag? Elterjedt magyarázat, hogy az elnevezés a műszaki anyagra utal (hiszen a Műegyetem is igazi intézmény), ennél talán picit kevésbé fedi a valóságot a művészi anyagból származtatott levezetés…
De mi valójában a különbség a természetes és mesterséges polimer anyagok között?
A természet 20-féle aminosavból több százezer féle fehérjét képes felépíteni, peptid-kötések segítségével. A fehérjék felelősek az sejtekben lejátszódó összes folyamatért, de megtalálhatóak a hajunkban, a bőrünkben, a csontjainkban és még számtalan szövetünkben, persze mindenhol más-más formában. Ennyiféle variációt még a természetnek is nehéz fejben tartani, hiába próbálja beírni az összetételi információkat a génekbe, néha bizony hibázik, ekkor következnek be a mutációk.
Forrás: http://artsonearth.com
Egy műanyag előállításához a vegyipar sokkal kevesebb féle építőkockát használ, a legtöbb esetben csak egyféle atomcsoport kapcsolódik egymás után több ezerszer. Van persze rá példa, hogy 2 vagy akár 3-4-féle monomert használnak a láncmolekulák felépítéséhez, de még ez is messze van attól, ami az élővilágban megvalósul, vagyis 20-féle gyöngyből egy olyan több ezer szemes lánc fűzése, amelyben minden gyöngy meghatározott sorrendben követi a másikat.
A fehérjékben található peptid-kötés viszont a poliamidokban is megtalálható, s ennek okán azért több tulajdonságukban hasonlítanak: ilyen például a szerves anyagokhoz képesti magas olvadáspontjuk. A szilárdsága mellett a poliamid pont ennek a tulajdonságának köszönheti, hogy használható például a járműveknél motortéri alkalmazásokban.
A peptid (amid) kötés
Vannak tehát hasonlóságok a műanyagok és a természetes anyagok között, a különbség mégis kb. akkora, mintha a hajdani 16 színes VGA monitorunk képét hasonlítanánk össze egy 16,7 millió színt megjeleníteni képes mai monitorral.
Forrás: www.mobygames.com; www.arup.com
Ha érdekesnek tartottad az írást (és használod a nagy közösségi hálót), oszd meg az ismerőseiddel is!