Blog azoknak,

akik fontosnak érzik a környezetvédelmet, de nem sablonokat akarnak hallani róla;

akik érdekelődnek a modern laboratóriumi kutatások iránt;

akik nem ismerik, vagy nem szeretik a műanyagokat, de nyitottak az új információkra;

akik kíváncsiak, mi történik a szelektív gyűjtőbe dobott hulladékokkal!

Kövesd a blogot!

Köszönet

A blog a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében valósul meg, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

Végállomás: elégetni vagy elásni?

2013.09.15. 12:50 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: fenntartható fejlődés lerakás hulladék kezelés műanyag hulladék műanyagok égetése

Miután betöltötték küldetésüket, hozzánk emberekhez hasonlóan a mesterséges polimereknél, vagyis a műanyagoknál is felmerülnek ezek a lehetőségek. Az égetésen alapuló energetikai hasznosítás kontra deponálás témája komoly vitákat vált ki a környezetvédők, a hulladékgazdálkodási szakemberek és a lakosság körein belül.

hulladekkezelesi_piramis.jpg

Ezek a megoldások a hulladékkezelési piramis alján foglalnak helyet, hiszen elsődleges cél a megelőzés, illetve a hulladék keletkezés minimalizálása, majd az újra-használatra és az anyagában történő hasznosításra kell törekedni, de a realitás az, hogy itthon a kommunális szilárd hulladék mintegy 2/3 része még mindig égetésre és lerakásra (elsősorban utóbbira) kerül.

Röviden az érvekről és ellenérvekről:

Égetés mellett szól:

  • az anyagban rejlő energia hasznosul. A műanyagok kőolajból készülnek, ezért többségükben magas fűtőértékkel rendelkeznek. Ezt az égetéshez csatolt hő- és villamos energiatermelő egységek segítségével visszanyerhető.
  • A települési szilárd hulladék hazánkban átlagosan 38% szerves (bio) anyagot és 12% műanyagot tartalmaz. Bár a fővárosban, ahol Magyarország egyetlen kommunális hulladékégetője működik ez az arány picit eltérő (kevesebb a bio- és több a műanyaghulladék), a műanyagok nélkül nehezebb fenntartani a folyamatos magas hőfokú égést. Ha az égés hőmérséklete csökken, akkor viszont nagyobb eséllyel jelennek meg a füstgázban veszélyes anyagok.
  • Az égetés során a hulladék tömege és térfogata jelentősen csökken.
  • Az égetés egyben ártalmatlanításként is felfogható, hiszen a magas hőmérsékletű kezelést elpusztítja a kórokozókat is.

hulladék_égető.jpg

kémény.jpg

 

 

 

 

 

Forrás: http://koos.hu/2013/08/06/a-kemeny-fustje-szennyez-nem-a-hutotorony/ ; http://sites.cdnis.edu.hk/  Ahogyan az idézett forrás is kifejti: a hűtőtorony gőze bár látványos, nem rejt kockázatot (jobb oldali kép), szemben a füstgáz távozásárára szolgáló kéménnyel.

Égetés ellen szól:

  • Bár a korszerű tisztító berendezésekkel a kibocsátott füstgázban a veszélyes anyagok koncentrációja a törvényben előírt határérték alatt tartható, egészségügyi és környezetvédelmi (levegő szennyezés) kockázatokat rejt a technológia.
  • Az égetés során csak az nyersanyagban (kőolaj) rejlő energia hasznosítható, a műanyaggyártásra fordított energia elvész.
  • Egyes vélemények szerint a hulladékégetők telepítése generálja a hulladék kibocsátást, mivel az égetőnek szüksége van tüzelőanyagra.

Alternatív technológia lehet a műanyagok esetében:

  • termikus krakkoló üzem, más néven pirolizátor. Bár ez is magas hőmérsékleten működik, az elv gyökeresen eltérő az égetőktől, mivel oxigénmentes környezetben zajlik a folyamat. 400-800°C-on a műanyagok és a gumik lebomlanak, ennek során olaj-szerű termék keletkezik belőlük, amely tisztítás után akár motor-hajtásra is alkalmazható.

 

Néhány szempont a lerakással kapcsolatban:

Lerakás mellett szól:

  • itthon az olcsóbb hulladékkezelési eljárások közé tartozik.
  • egyes vélemények szerint az eltemetett hulladékok később fontos nyersanyagforrássá válhatnak
  • a keletkező depónia gázok hasznosíthatóak

lerako.jpg

Forrás: http://www.comancoblog.com

Lerakás ellen szól:

  • Sem az anyag, sem a befektetett energia nem hasznosul, éppen ezért az Unió is a leginkább kerülendő eljárásnak kiáltotta ki.
  • Ez a technológia is rejt környezetvédelmi kockázatokat (talajszennyezés)
  • A hulladék tömege és térfogata csak kis mértékben és hosszú idő alatt csökken, emiatt a lerakók kapacitása véges

Alternatív technológia lehet a műanyagok esetében:

  • Műanyagok esetében új trend a lebomló (biodegradábilis) anyagok használata. Ezek az anyagok komposztálással ugyanúgy lebonthatóak, mint a természetes anyagok, így sok helyen (pl. csomagolóipar) kiválthatják a rövid életciklusú műanyagokat.

 

Személy szerint abban hiszek, hogy mindig a fenntartható fejlődés szempontjából kedvező megoldást kell keresni, nem dogmák szerint gondolkozni. Egy adott helyzetben mérlegelni kell, melyik eljárással lehet legjobban óvni a környezetet, s általában a legjobb megoldás többféle technológia párhuzamos alkalmazása.                      

A bejegyzés trackback címe:

https://megegyesely.blog.hu/api/trackback/id/tr265514948

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.