Blog azoknak,

akik fontosnak érzik a környezetvédelmet, de nem sablonokat akarnak hallani róla;

akik érdekelődnek a modern laboratóriumi kutatások iránt;

akik nem ismerik, vagy nem szeretik a műanyagokat, de nyitottak az új információkra;

akik kíváncsiak, mi történik a szelektív gyűjtőbe dobott hulladékokkal!

Kövesd a blogot!

Köszönet

A blog a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében valósul meg, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

Év vége

2013.12.31. 15:59 | Ronkay Ferenc György | 2 komment

Címkék: újrahasznosítás műanyag palack műanyag hulladék műanyagok égése

2013 részemről minden kétséget kizárólag a munka éve volt. Nagyon sokat haladtunk a PET palack újrahasznosításával kapcsolatos projektekkel, a következő év pedig néhány részterület fejlesztésének és a finomhangolások időszaka lesz.

Sikerült megoldani a reciklált PET égésgátlását olyan környezetbarát és olcsó módon, hogy potenciális lehetőség kínálkozik a laboratóriumi keretekből kilépve ipari alkalmazás bevezetésére is. A fejlesztés során teljesen halogén--mentes égésgátló rendszert alkalmaztunk, ami összhangban van az uniós irányelvekkel, és a PET kiváló mechanikai tulajdonságait sem rontja le. Így a szelektíven összegyűjtött PET palackokból akár autóipari alkatrészeket vagy háztartási gépek burkolatát is elő lehet majd állítani, ami hatalmas lépés az anyag sorsát tekintve.

Másfelől örvendetes tény, hogy Magyarországon rohamléptekkel erősödik a PET élelmiszer-ipari célú újrafelhasználása, s ez irányban is bíztató laboreredményeket értünk el.

szelektiv_gyujto_kicsi.jpg

Ezek a fejlesztések rettentő idő és energiaigényesek, nem csoda, hogy manapság már minden kutatás és elért eredmény mögött komoly csapatmunka áll. Egy anyag-fejlesztés, főleg hulladékból kiindulva, sok ezer kísérleti lépésből tevődik össze: több százféle összetételben kell legyártani alapanyagokat, azokból próbatesteket készíteni, és vizsgálni őket számtalan szempontból (szilárdság, merevség, ütésállóság, mérettartás, éghetőség, UV állóság, folyóképesség, sűrűség, hőállóság, morfológiai szerkezet, stb.). Ezt természetesen nem tudja a vezető kutató egy személyben elvégezni, így segítőket kell találnia. Az egyetemen ezt a segítséget elsősorban a hallgatók jelentik, akik azonban – a kutatás szempontjából sajnos – csak rövid ideig, néhány félévig kapcsolódnak be a munkába, és egy-egy részfeladaton dolgoznak. Az oktatói munka talán leghangsúlyosabb része nekik megtanítani a szükséges berendezések használatát és az eredmények értékelését, hiszen ily módon, a hétről-hétre történő megbeszélések során rengeteget tapasztalatot tudnak szerezni, másfelől a folyamatos labormunka során az oktató/kutató sem szakad el a gyakorlattól. Itt elképzelhetetlen egy plagizált szakdolgozat vagy diplomamunka, amit a konzulens csak a beadás előtt fut át… Hirtelen ránézve a levelezőprogramom megfelelő mappájára, egy éve alatt a szakdolgozat író/diplomázó/PhD hallgatóimtól összesen 1389 e-mailt kaptam (amiben nincsenek benne az oktatással összefüggő levelezések, példának okáért ebben a félévben csak a Műanyaghulladék Menedzsment c. MSc tárgyam 240 hallgatója összesen 584 e-maillel tisztelt meg… :-) )

Ahhoz hogy igazán releváns, használható eredményeket érjünk el, meggyőződésem szerint nélkülözhetetlen az ipari partnerekkel történő napi szintű együttműködés is. Ők olyan szempontokra világítanak rá, ami a laborban nincs annyira szem előtt (pl. a költség-hatékonyság kérdése :-) ).

Nagy segítséget nyújtanak az állami pályázatok, ami lehetőséget nyújtanak a szükséges adalékanyagok és műszerek beszerzésére és fenntartására, valamint ösztöndíjat biztosítanak a kutatás időtartamára.

A kutatás-fejlesztés tehát manapság már egyértelműen csapatmunka, és hálás vagyok, hogy a hallgatóimon és ipari partnereinken kívül még sok helyre fordulhattam segítségért, ahol igazán komoly tudású kollégák önzetlenül álltak rendelkezésemre néhány mérés vagy megbeszélés erejéig. Meg is ragadnám a lehetőséget, hogy ismételten köszönetet mondjak, és boldog újévet kívánjak nekik!

Külön köszönöm tehát:

  • Kasza Lajos bácsinak és a Jász-Plasztik Kft-nek, akik a projekt ötletadói és ipari oldalról motiválják a haladást.
  • Szalay Ferinek egykori diplomatervező hallgatómnak, aki a kezdeti időszakban motorja volt a fejlesztésnek.
  • Annak a további 2 PhD, 7 MSc és 10 BSc hallgatómnak, akik az elmúlt mintegy másfél évben a fejlesztés különböző részfeladataiba kapcsolódtak be (név szerint: Király Anett, Dobrovszky Karcsi, Molnár Béla, Szabó Laci; Turfa Eszter, Kóczán Gábor, Kovács Ági; Rangics Vera, Kasza Jani, Stipsics Gábor, Rozsnyai Dávid, Hidi Szilárd, Hajmássy Áron, Szabó Dia, Molnár Ádám, Iván Dzsina, Gere Dani). Büszke vagyok rájuk, hiszen többen komoly díjakat gyűjtötte be a tavalyi évben is (többek között, TDK és OTDK dobogós helyezések, Pro Sciencia aranyérem, amely az OTDK első helyezettjei közül a legkiválóbbaknak jár, Magyar Innovációs Alapítvány OTDT Innovációs Díja, A BME 2013. évi kiemelkedő hallgatói innovációs ötlete, stb.)
  • Segítőkész kollégáimnak, akik hasznos, gondolatébresztő tanácsokat adnak, és ha kell, segítenek a labormunkákban is (Mészáros Laci, Karger-Kocsi József prof, Toldy Andrea, Suplicz András, Tóth Laci).
  • Czigány Tibornak, aki Tanszékvezetőként maximálisan támogatta a munkámat.
  • Sok társ Tanszéknek, Egyetemnek és Kutatóintézetnek, akik a segítségemre voltak műszeres háttérrel és konzultációs lehetőséggel (Dogossy Gábor – Széchenyi István Egyetem, Győr; Bodzay Brigi, Bocz Kata és Igricz Tamás – BME, Szerves Kémia Technológia Tanszék; Hári Józsi és Renner Karcsi – BME, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék; Sajó István - MTA TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézet).
  • Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramnak, amiért támogatja a ’Csökkentett adaléktartalmú égésgátolt kompozitok fejlesztése reciklált PET értéknövelése érdekében’ című pályázatom infrastrukturális hátterét.
  • Végezetül hálával tartozom a Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjért, mivel a kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
  • S mindenki másnak is, aki segítségemre volt!

A bejegyzés trackback címe:

https://megegyesely.blog.hu/api/trackback/id/tr65719008

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nagyon gratulálok az eddig elért eredményekhez és sok sikert a folytatáshoz! Egy ideje próbálok mindenben környezettudatos és egyébként is tudatos lenni, felelősen vásárolni, stb. Hasonló indíttatású embereknek ajánlom figyelmébe ezt a jelzést is, nekem új volt: redir.ec/felelosseg