Blog azoknak,

akik fontosnak érzik a környezetvédelmet, de nem sablonokat akarnak hallani róla;

akik érdekelődnek a modern laboratóriumi kutatások iránt;

akik nem ismerik, vagy nem szeretik a műanyagokat, de nyitottak az új információkra;

akik kíváncsiak, mi történik a szelektív gyűjtőbe dobott hulladékokkal!

Kövesd a blogot!

Köszönet

A blog a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében valósul meg, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

Mérgező vegyületek, észre sem vesszük?

2014.05.14. 19:43 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: fenntartható fejlődés műanyag palack PET mérgező műanyag

Rengeteg mérgező anyaggal találkozunk nap mint nap, még ha ennek talán nem is vagyunk mindig a tudatában. Sokan félnek a mesterséges anyagoktól, legyen szó élelmiszer-adalékokról, gyógyszerekről, műanyagokról, vagy egyéb vegyipari termékekről.

Mit is jelent az, hogy valami mérgező? Méregnek tekinthető minden anyag, amely élő szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okoz – általában kémiai reakció útján – ha kellő mennyiség jut belőle az élőlénybe!

Hogy az utóbbi kitétel mennyire nem lényegtelen, arra álljon itt két példa:

  • Rendszeresen találkozni olyan hírekkel, hogy valaki túl sok vizet ivott, s belehalt. Vízmérgezés.  Nyílván alacsony kockázatú esemény, hiszen kevesen isznak egyszerre 5-8 liter vizet.
  • A másik sztori a múlt havi víztározós eset, amikor Amerikában egy víztározó mellet jött rá a szükség a srácra, s hát belepipilt a 144 ezer köbméteres tóba. Amit aztán úgy-ahogy van leengedtek, bár a néhány decis szennyezés koncentrációja csupán 0,00000035%, a megengedett nitrát szennyezési határérték kb. tízezred része. Nesze neked fenntartható fejlődés...

méreg.jpg

Nehezen mondhatjuk tehát önmagában anyagokra azt, hogy mérgező, anélkül, hogy mellé tennénk, milyen mennyiségben fejtik ki mérgező hatásukat.  (Ahogy apáink is mondták a pálinkára: kis mennyiségben gyógyszer, nagy mennyiségben orvosság! ;-) )

Világos, hogy a nagyon kis koncentrációban mérgező anyagok a legveszélyesebbek, ezért a köznyelvben általában ezeket hívják mérgeknek. Tavaly fedezték fel az eddig ismert legmérgezőbb anyagot, egy új típusú botulinum toxint, amelyből már 0,000000002 gramm is halálos lehet, tehát 15-20 grammal elpusztítható lenne a Földön élő összes ember.

A legtöbb mérgezés nem fatális kimenetű, hanem „csupán” betegséget, károsodást okoz a szervezetben. Ezeket egyaránt okozhatják szintetikus és a természetes vegyületek. A kecskerágó éppúgy okozhat hányást, mint a triklór-etilén. A természetes és mesterséges anyagokat ugyanaz a 118 elem építi fel, ami megtalálható a periódus rendszerben, a közöttük lévő kémiai kötések sem különböznek, így önmagában nem attól lesz káros/veszélyes/mérgező valami, mert mesterséges!

gumikacsa.jpg

Forrás: www.universetoday.com

A műanyagokat felépítő polimer molekulák önmagukban túlnyomó részt inert anyagok, nem lépnek könnyen kémiai reakcióba más vegyületekkel, így nem is tekinthetőek mérgezőnek. A kockázatokat a műanyagokban lévő, kisebb molekulájú katalizátor, monomer és adalékanyagok jelentik, amelyek a műanyag tárgyakból kivándorolva bejuthatnak a szervezetünkbe. A legtöbb műanyagnál ezek azonban olyan kicsi koncentrációban vannak jelen, hogy nem tekinthetőek mérgezőknek (itt persze mások a határértékek, mint az ivóvíznél, de az elv hasonló).  Ami problémát jelenthet, az a PVC (elsősorban a lágyítótartalma miatt), és a polikarbonát (a biszfenol-A monomer miatt), ezekből pl. gyerekjátékok és cumisüvegek gyártását több országban korlátozták. A műanyagok kontrolálatlan égetésekor szintén mérgező vegyületek keletkezhetnek, ám lerakásukkor (vagy még rosszabb esetben eldobásukkor) nem ez jelenti a problémát. 

hulladek_sziget.jpg

forrás: www.gprecycling.co.za

A talajba, vagy a tengerekbe kerülő műanyag hulladék – a közvélekedéssel ellentétben – lebomlik. Igaz ez több évtizedes folyamat is lehet, de 100 évet még garantáltan egyetlen PET palack sem ért meg, lévén csak 40 éve használjuk őket… A lebomlás során az anyag előbb milliméteres, majd mikronos részekre esik, amelyeket a halak, vagy tengeri madarak elfogyasztva akár el is pusztulhatnak.  Ez nem klasszikus mérgezés, hiszen nem kémiai reakció okozza a vesztüket, hanem a hamis teltségérzet, illetve bélelzáródás /nem mintha ez nekik számítana, tehetjük hozzá teljes joggal/. Szerencsére – mivel a kialakuló hulladékszigetek igen látványosak – a média hamar felhívta erre a figyelmet, és a védekezés/kárelhárítás megkezdődött, szemben a tenger fenekére süllyedő, vagy a vízben oldódó, ám valóban mérgezőbb anyagokkal (nehézfémek, rovarírószerek, stb.).

Ne gondoljuk azt, hogy ezeknek a hulladékszigeteknek csupán távoli szemlélői vagyunk, s kialakulásukért csupán a tengerparti országok felelősek! A legtöbb hulladékot ugyanis a folyók szállítják a tengerekbe, így akár hazánkból is származhatnak a szigetek összetevői.

Mégsem a hulladékot kell elsősorban okolni a környezetterhelésért, hanem a felelőtlen fogyasztókat. A műanyagok, a vegyszerek és az élelmiszeripari adalékok a gyógyszerekhez hasonlóan nélkülözhetetlenek és fontosak az emberiség fejlődéséhez, ám a túlzott fogyasztói igények a gyártókat is túlzott felhasználásra kényszerítik, ami szükségtelenül növeli a kockázatokat. Bánjunk az anyagokkal felelősségteljesen, ám kezeljük helyén a kockázatokat, így a legtöbb mérgező vegyület olyan kis koncentrációban fog érni bennünket, hogy észre sem vesszük!

A bejegyzés trackback címe:

https://megegyesely.blog.hu/api/trackback/id/tr886166607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.