Blog azoknak,

akik fontosnak érzik a környezetvédelmet, de nem sablonokat akarnak hallani róla;

akik érdekelődnek a modern laboratóriumi kutatások iránt;

akik nem ismerik, vagy nem szeretik a műanyagokat, de nyitottak az új információkra;

akik kíváncsiak, mi történik a szelektív gyűjtőbe dobott hulladékokkal!

Kövesd a blogot!

Köszönet

A blog a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében valósul meg, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

Interjú a műanyagújrahasznosításról

2023.09.06. 18:45 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Néhány héttel ezelőtt Dr. Molnár Csaba készített velem egy interjút a műanyagújrahasznosításról egy magyar hetilapba. Az eredeti téma a technológiai fejlesztések és a magyar gyakorlat lett volna, de végül kicsit másfelé kanyarodott a dolog. Sajnos az interjúból végül csak néhány kiragadott részlet került be a cikkbe, amit a szerkesztés miatt félreérthetőnek érzek, ezért fontosnak tartom a vágatlan verziót is közölni, íme! 

haromszog.jpg

-- Az újrahasznosítás mennyiben jelent megoldást a műanyaghulladék környezeti terhelésére? Vannak környezetvédők, akik szerint a szelektív gyűjtéssel, újrahasznosítással csak a gyártók akarják áttolni a felelősséget a felhasználókra.

Elsőként leszögezném, hogy nagyon örülök annak, hogy egyre többen vannak azok, akik környezetvédőnek vallják magukat s valóban az élet sok területén – akár kényelmetlenségek felvállalásával is – tesznek azért, hogy kevesebb erőforrást használjanak, vagy kevesebb hulladékot termeljenek.  Őket minden dicséret megilleti! Fontos cél a fenntarthatóság, s ugyanilyen fontos a fejlődés is, ami végig kíséri az emberiség történetét, a kettő együtt adja ki a fenntartható fejlődést. A technológiák fejlődése tette lehetővé például azt, hogy különböző élelmiszerek eltarthatóságát lényegesen megnöveljük légmentes műanyag csomagolással, így sokkal messzebb szállíthatók, s olyan területekre is eljuthatnak, ahol enélkül mondjuk éheznének. Sok esetben tehát indokoltnak és elhagyhatatlannak gondolom a műanyag csomagolások alkalmazását, míg számos esetben sajnos teljesen feleslegesen használják. Előbbi esetben az újrahasznosítás a legjobb megoldás, hiszen akkor nem kell még egyszer előállítani a műanyagot, hanem viszonylag kis energiával újra termékeket lehet készíteni belőle, míg utóbbi esetben a megelőzés, vagy a minimalizálás lenne a helyes út. Az újrahasznosítás finanszírozásában felelősséget kell vállalniuk a kibocsátóknak, tehát a gyártóknak, illetve a forgalmazóknak az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség („EPR”) díj megfizetésével.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy könnyen összemosódik maga a műanyag kifejezés a műanyag csomagolóanyagokkal, amik viszont csak a teljes műanyagfelhasználás kevesebb, mint felét teszik ki. Műanyagból készülnek életmentő orvosi eszközök, járműalkatrészek vagy éppen kommunikációs eszközök is, amiket tapasztalatom szerint szívesen használnak még azok is, akiknek amúgy sok fenntartásuk van ezzel az anyaggal kapcsolatban. Visszakanyarodva azonban a csomagolóanyagokra, amelyeknek tényleg rövid az életciklusa, s a probléma pont ebből fakad, hogy a gyártás után pár hónappal hulladékká vállnak, az a véleményem, hogy a felhasználóknak, tehát nekünk is komoly felelősségünk van ezzel kapcsolatban. Mi döntjük el, hogy milyen sorsot szánunk nekik: engedjük, hogy esetleg a természetbe kerüljenek, s a folyókba mosódva akár a tengerig sodródjanak, vagy lehetőséget adunk, hogy újra termékek készülhessenek belőlük. A hamarosan bevezetésre kerülő betétdíj ezt az erkölcsi felelősséget bizonyos mértékben anyagi felelősséggé is teszi, remélhetőleg az emberek jobban ráéreznek, hogy egy PET palack akár hulladékként is értéket képvisel, amit vissza lehet nyerni.

-- Milyen arányban lehet a műanyagot újrahasznosítani? Egy PET palackban hány százalék újrahasznosított PET-palack van?

Ez műanyagtípusonként különbözik. Vannak olyan fajta műanyagok, amik érzékenyebbek az újrahasznosításra, hiszen a folyamat során le kell darálni őket, megolvasztani, s új formába önteni őket, s emiatt az anyagszerkezetük károsodhat, degradálódhat, más típusok különösebb gond nélkül akár 10-15-ször is végigküldhetők ezen a folyamaton.  A PET ilyen szempontból az érzékenyebb műanyagok közé tartozik, ezért sokáig például csak alacsony szintű termékeket, például pufidzseki vagy hálózsákok bélést tudtak gyártani a hulladékából. Az utóbbi húsz évben azonban nagyon komoly technológiai fejlődés ment végbe ezen a területen, olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyekkel az újrahasznosítás során keletkező minőségcsökkenés kompenzálható. Hazánkban is több üzem rendelkezik ilyen technológiákkal, manapság már megoldható lenne az is, hogy egy élelmiszeripari felhasználású PET palack akár 100%-ban újrahasznosított anyagból készüljön. Az, hogy megoldható, viszont nem jelenti azt, hogy minden esetben ez az üdvözítő út. Ezek a technológiák szintén rendelkeznek környezeti lábnyommal, például az úgynevezett szilárdfázisú polikondenzáció során az anyagot órákig 200 °C felett kel tartani vákuumban vagy nitrogén atmoszférában, annak érdekében, hogy a teljesen megtisztuljon és szerkezete az eredeti alapanyagéhoz hasonló legyen. Sok esetben egyszerűen nem éri meg sem financiális, sem környezetterhelés szempontjából, hogy a teljes anyagminőséget alávessük egy ilyen energiaigényes folyamatnak, sokkal hatékonyabb bizonyos arányban hozzákeverni az elsődleges alapanyaghoz. Az Európai Unió is az tűzte ki célul, hogy a tagországaiban a forgalomba kerülő italos palackok 2025-től 25%, míg 2030-tól 30% újrafeldolgozott műanyagot tartalmazzanak.

 

-- Újrahasznosított műanyagból lehet azonos értékű műanyagot gyártani, vagy csak egyre kevésbé "értékes" termékeket lehet az újrahasznosítás során előállítani?

Ez egy nagyon fontos kérdésnek tartom, az én fő kutatási irányom is pont az értéknövelt újrahasznosításra irányul. Az egyik része a dolognak technológiai: képesek vagyunk-e a műanyaghulladékot olyan szinten megtisztítani a szennyeződésektől, ellátni a szükséges segédanyagokkal, hogy abból ismét a korábbival megegyező értékű, vagy akár még annál is értékesebb termékeket lehessen gyártani. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy újrahasznosított műanyagból készített alkatrész, például egy TV tartó állvány vagy egy teherautó sárhányó képes legyen megfelelni minden olyan igénybevételnek, ami a használatukból adódik. Ilyenek például a napfénysugárzásból adódó UV-terhelés, a hőingás, a mechanikai terhelések, vagy az, hogy ne gyulladjanak meg könnyen, de fontos lehet a szín és az esztétika is. A magasabb szintű műszaki termékek hosszabb felhasználási időt tesznek lehetővé: egy autóipari alkatrész tipikusan a gyártás után sok évvel később válik hulladékká, mint egy csomagolás, ezzel is csökkentve a hulladék-problémát. Sok kísérletezés és teszt szükséges ezekhez a fejlesztésekhez, majd az elért laboratóriumi eredmények ipari bevezetéséhez.

A másik része a problémakörnek, amivel foglalkozni kell, pedig a mérlegelés, tehát annak a végigondolása, hogy összességében ne okozzunk nagyobb környezetterhelést az újrahasznosítással, mint ami az eredeti alapanyag gyártásához szükséges lenne, figyelembe véve persze mindkét esetben a készített termékek teljes várható életútját. Van olyan mértékben szennyezett hulladék, amit ugyan a megfelelő technológiával meg lehetne tisztítani, de ehhez – egy az általános tisztításhoz képest – sokkal több vegyszer és magas hőmérsékletű mosóvíz szükséges, így az energiafogyasztáson túl nagyon nagy mennyiségű szennyvizet generálna. Elképzelhető tehát, hogy vannak olyan esetek, amikor az alacsonyabb szintű újrahasznosítás az üdvözítő megoldás. Az újrahasznosítás nem érzelmi kérdés, hanem tényekre kell alapozni a megfelelő döntéseket.


-- Mennyire igaz az a vélekedés, hogy ha a műanyagos szelektív gyűjtőbe többféle műanyagot dobunk, akkor azt már nem lehet újrahasznosítani?

Ez a vélekedés ebben a formában nem igaz, de van alapja annak, hogy elterjedt. Kezdjük onnan, hogy rengeteg féle műanyagtípus van, amelyek eltérő kémiai szerkezetűek s emiatt eltérő tulajdonságúak. Különböző alkalmazásokhoz más-más fajtát célszerű használni, másból készül a zacskó és másból az ablakprofil. Öt olyan úgynevezett tömegműanyag van, amelyek használata jóval elterjedtebb a többinél: a polietilén (PE), a polipropilén (PP), a polisztirol (PS), a polivinil-klorid (PVC) és a polietilén-tereftalát (PET), ezek összesen majdnem a háromnegyedét lefedik a teljes felhasználásnak. A szelektív műanyagos gyűjtőedényekben is nagyrészt ezek fordulnak elő. Ha nem válogatnánk szét ezeket a műanyagtípusokat, hanem az újrafeldolgozás során egy berendezésben, mondjuk egy fröccsöntőgépben együtt megolvasztanánk az egészet, akkor nagyon rosszul keverednének el, ezt úgy kell elképzelni, mint ha vizet próbálnánk összekeverni olajjal. Az egymásban kiváló fázisok hibahelyeket jelentenének a gyártott termékbe, amitől a teherbírásuk lényegesen csökkenne. Szerencsére ennek elkerülésére ma már van megoldás: számos válogatási technikát fejlesztettek ki, amik nagy sebességgel és pontossággal képesek a különböző frakciókat szétválasztani. Ezek alapulhatnak sűrűség-különbségen: a legegyszerűbb példa erre, amikor a PET palackról – ami 1,34 g/cm3 sűrűségű, tehát elsüllyed a vízben – leúsztatják a PE kupakot, ami viszont csak, 0,95 g/cm3, tehát úszik a felszínen. De egyéb módszerek is léteznek, amik például infravörös spektroszkópián, elektrosztatikus erőtérben történő elválasztáson vagy flotáláson alapulnak. Az üzemekben a kézzel történő válogatás egyre inkább háttérbe szorul.

Ezen technológiák működőképességét én nap mint nap látom, mivel a felsőoktatás mellett az egyik legnagyobb hazai újrahasznosító cégnél is dolgozom. Az itteni soklépéses válogatósorral óránként több ezer kilogramm PET palack hulladékot dolgozunk fel, megmossuk, ledaráljuk őket, automata sorokon kiválogatjuk belőlük a szennyezőket, majd jó minőségű termékeket gyárunk belőlük.

 

-- Van-e igazság azokban a pletykákban, miszerint a szelektíven gyűjtött műanyag jelentős részét elégetik, mert nem lehet eléggé megtisztítani?

Én a jelenlegi magyar műanyag újrahasznosítást tekintve a fő problémának inkább azt tartom, hogy jelenleg túl kicsit az a mennyiség, amit sikerül a lakosságtól a többi hulladéktípustól elkülönítve, tehát szelektíven visszagyűjteni. A PET palalakok esetén például csak kb. egyharmad ez az arány. Azok a műanyaghulladékok, ami benne maradnak a települési szilárd hulladékban, a fővárosban tipikusan égetésre, a többi régióban pedig lerakásra kerülnek. Míg az égetés mellett szólnak bizonyos érvek, mivel megfelelő füstgáztisztítás mellett csatolt energiatermelésre van lehetőség, a lerakás során még ez az energetikai hasznosulás sem valósul meg.  Mindkét eljárás azonban hulladékpiramis alján helyezkedik el, az anyagában történő újrahasznosítás környezetvédelmi szempontból ezeknél lényegesen magasabb szintű.

A szelektíven gyűjtés célja pontosan az, hogy lehetőség nyíljon az anyagában történő hasznosításra, s ne égetésre vagy lerakásra kerüljön a hulladék. Sajnos a válogatókban is van olyan véghulladék, aminek a hasznosítása már nem ésszerű, ez azonban nagyon kis százaléka a bemenő anyagnak. Léteznek olyan alternatív megoldások, amelynek során az ilyen véghulladékot is lehetne hasznosítani: ha oxigénmentes környezetben kb. 500 °C-ra hevítjük az anyagot, akkor szétbomlik alkotóelemeire, ami alapvetően egy olaj-szerű frakciót jelent s újra eredeti műanyagot lehet szintetizálni belőle. Mivel itt nincs égés, nem szabadulnak fel mérgező égéstermékek, s a technológia sokkal kevésbé érzékeny a bemenő anyag szennyezettségére. Franciaországban és Hollandiában az utóbbi években sorra épülnek ilyen típusú kémiai újrahasznosításra alkalmas gyárak, több tízezer tonna éves kapacitással.

 

-- Igaz-e, hogy a nyugati világ műanyag szemetének jelentős részét hajókkal a harmadik világba exportálják, ahol aztán már senki sem törődik velük?

Az EU statisztikái szerint a tagországok valóban exportálnak hulladékot nem uniós országokba, s bár ennek mennyisége növekvő, azért az összes keletkező hulladéknak néhány százalékát jelentik csak. Sajnos valószínűsíthető, hogy léteznek a statisztikákba be nem kerülő illegális hulladékszállítások is, s az ilyen hulladékok sorsa valóban teljesen bizonytalan. Ez azonban nem a szelektíven gyűjtött műanyaghulladékot érinti elsősorban, azért ugyanis sokszor kifejezetten verseny zajlik az uniós piacokon.

Néhány évvel ezelőtt Kína, aki az egyik legnagyobb felvevőként volt ismert, lezárta a határait a beáramló műanyaghulladék előtt, ami lényegesen lecsökkentette az európai exportot ezen a területen. Ez azonban növeli a kockázatát annak, hogy kontinensünkön megnő a lerakással és égetéssel kezelt műanyaghulladék mennyisége, bár a cél a jelenleg még alacsony, kb. egyharmados arányt képviselő anyagában történő hasznosítás növelése lenne.


-- Korábban voltak visszaváltható műanyag italos flakonok is, de ezek eltűntek. Mi ennek az oka?

Visszaváltható palackok alatt érthetjük egyrészt a betétdíjas termékeket, amelyek az üzletekben hamarosan visszaválthatunk. Igazán komoly mértékben ezzel a módszerrel lehet majd megnövelni a szelektíven visszagyűjtött palackok arányát, amire nagy szükségünk lenne, hogy a jelenlegi kb. 35%-ról indulva az uniós előírások szerint 2025- elérjük a 77%-ot, 2029-re pedig a 90%-ot.

Másrészt régebben forgalomban voltak vastagabb falú többutas palackok is, amelyek visszaváltás után megtisztítottak és újratöltöttek. Ezekkel a fő probléma pontosan a tisztításból fakadt. Képzeljük el azt a szituációt, hogy valaki megveszi az üdítőt, megissza, majd az üres flakonba tölti a fűnyíróhoz való üzemanyagot vagy a permetezőszert s felteszi a garázsban a polcra.  Évekig használja erre a célra, majd gondol egyet, s mikor kiürül, visszaváltja a palackot. Ebben az esetben felmerül az a kockázat, hogy a flakonban tárolt mérgező anyagok nem csak a felszínt szennyezik be, hanem bediffundálnak magába a műanyagba- Ilyenkor egy felületi mosással ezek a szennyezők már nem távolíthatók el, viszont a korábban említett magas hőmérsékleten, vákuumban történő kezeléssel ezek a szennyezők is eltávolíthatók. Ezt az eljárást viszont csak az újrahasznosítási folyamatban, ledarálás után lehet elvégezni. A korszerűbb módszerekkel tehát élelmiszeripari szempontból biztonságosabb új palackokat lehet előállítani a hulladék alkalmazásával.

 

-- (EZ EGY GYAKORI ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLET, DE A REND KEDVÉÉRT AZÉRT MEGKÉRDEZEM): Összeöntik-e a szelektíven gyűjtött hulladékot a feldolgozóban?

Ezzel az elmélettel sokszor találkozom én is, úgy tudom, hogy két dologra lehet visszavezetni: egyrészt a rendszerváltozás után nem sokkal, amikor még csak tervezgették a döntéshozók, hogy el kéne majd indulni a szelektív gyűjtés útján, kísérletezésképpen néhány városban kitettek pár gyűjtőszigetet, hogy legyen egy adat a lakósság ez irányú hajlandóságáról. Természetesen a hasznosító infrastruktúra még nem volt kiépítve hozzá, ezért amikor megteltek a gyűjtőedények, akkor szépen lemérték őket, majd összeöntve ment a többi hulladékhoz. Ez bár logikailag érthető mozzanat volt, pedagógiai okokból nem volt túl szerencsés. A másik dolog pedig a rekeszes begyűjtő autók, amik a különböző hulladéktartalmú kukákat egy-egy külön rekeszbe öntötték, messzebbről nézve azonban csak az látszott, hogy egy kocsiba kerül minden.

Mivel én a folyamat másik oldalát is látom, hogy hova borítják le a szelektíven begyűjtött hulladékokat a járművek, s azok hogyan kerülnek hasznosításra, ez ügyben teljes mértékben meg tudom nyugtatni a kétkedőket. Nagyon is van értelme külön gyűjteni az otthoni hulladékot, a feldolgozó vállalatoknál fogadni tudják ezeket, s valódi újrahasznosításra kerülnek. Bíztatok mindenkit, hogy vegye ki a részét ebből a közös feladatból: bíztatom a döntéshozókat, hogy fejlesszék a begyűjtéshez szükséges infrastruktúrát, az egyetemi hallgatókat, hogy foglalkozzanak ezzel az érdekes és innovatív témakörrel, az ipari kollégákat, hogy fejlesszék az újrahasznosítás hatékonyságát, s végül minden állampolgárt, hogy ne a műanyagokat hibáztassák, ha rossz helyen látják őket, hanem igyekezzenek a megfelelő kukába téve esélyt adni nekik az újrahasznosulásra.

Műanyagmentes július vagy műanyag-rasszizmus?

2019.07.25. 20:22 | Ronkay Ferenc György | 3 komment

Címkék: műanyag szelektív gyűjtés műanyag-mentes

Környezetvédelmi kihívás?

Kis lépés a zöldebb Bolygó felé?

Hangzatos címmel indult kampány a műanyagok visszaszorítása érdekében. A gond nem is a kezdeményezéssel van, hanem inkább a címével, azon belül is a „műanyagmentes” kifejezés viszonylag tág meghatározással.

A komolyan veszi ezt a címet, annak javaslom a következő kihívás elfogadását:

Induljon el holnap úgy iskolába/munkába, hogy nincs rajta és nála semmilyen műanyagból készült dolog, valamint az utazáshoz sem használ ilyet. A teljesség igénye nélkül:

  • Poliésztert, nejlonszálat vagy akár műanyag gombot tartalmazó ruhadarab;
  • Műanyagot tartalmazó cipő;
  • Szemüveg vagy kontaktlencse;
  • Műanyag alkatrészt tartalmazó óra;
  • Mobiltelefon;
  • Személyi igazolvány, jogosítvány, bankkártya;
  • Laptop;
  • Zipzárral rendelkező táska;
  • Műanyag kulacs, vagy palack;
  • Kerékpár
  • Autó;
  • Busz, villamos, metró, hév, vonat;

Azért aki ezek nélkül elmegy otthonról, arról elhiszem, hogy komolyan veszi a teljes műanyag mentességet. :)

A műanyag ugyanis nem egyenlő a zacskóval és a PET palackkal, annál sokkal több!

Ezekből készülnek például a higiéniai eszközök, a sokszor életmentő orvosi eszközök, a sterilitást biztosító csomagolások nagy része is. Ne legyünk ’műanyag-rasszisták’, ne üldözzük őket főleg ne ok nélkül, érzelemből!

muanyag.jpg

Hány műanyagból készült tárgy van a képen? /Pixabay/

Használjuk őket mértékkel, okosan, biztosítsuk, hogy használat után a helyükre kerüljenek: ha mégegyszer lehet őket használni, akkor nosza! Ha már nem, akkor tegyük a szelektív gyűjtőbe őket, hogy az ipar által hasznosíthatók legyenek. Ez nem szemfényvesztés, hanem létező és működő technológia. A ’nagy-összeöntés” elméleteket a hulladékkal kapcsolatban első kézből, személyes cáfolhatom, mivel ezen a területen dolgozok.

Tehát ne általánosítsunk, ne legyünk végletesek, hanem józanul tegyük meg, ami rajtunk múlik!

Legyen zacskó-mentes július, vagy még inkább műanyag-eldobó-ember-mentes július!

Műanyagmentes világ?

2018.11.20. 11:06 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: újrahasznosítás fenntartható fejlődés műanyagok hulladék kezelés műanyagok újrahasznosítása műanyag hulladék

Kiváló összefoglalás a műanyagmentes kampányról

Hosszú az út a műanyag szívószáltól az intelligens műanyagig...

(Polimerek szaklap interjúi)

Hogyan lehet a PET palackból kocsiajtó kilincs?

2014.05.18. 18:38 | Ronkay Ferenc György | 1 komment

Címkék: újrahasznosítás műanyagok műanyag palack PET műanyagok újrahasznosítása műanyagok égése

Rövidfilm az elmúlt másfél éves kutatásról, avagy: mi folyik a laborban?

Mérgező vegyületek, észre sem vesszük?

2014.05.14. 19:43 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: fenntartható fejlődés műanyag palack PET mérgező műanyag

Rengeteg mérgező anyaggal találkozunk nap mint nap, még ha ennek talán nem is vagyunk mindig a tudatában. Sokan félnek a mesterséges anyagoktól, legyen szó élelmiszer-adalékokról, gyógyszerekről, műanyagokról, vagy egyéb vegyipari termékekről.

Mit is jelent az, hogy valami mérgező? Méregnek tekinthető minden anyag, amely élő szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okoz – általában kémiai reakció útján – ha kellő mennyiség jut belőle az élőlénybe!

Hogy az utóbbi kitétel mennyire nem lényegtelen, arra álljon itt két példa:

  • Rendszeresen találkozni olyan hírekkel, hogy valaki túl sok vizet ivott, s belehalt. Vízmérgezés.  Nyílván alacsony kockázatú esemény, hiszen kevesen isznak egyszerre 5-8 liter vizet.
  • A másik sztori a múlt havi víztározós eset, amikor Amerikában egy víztározó mellet jött rá a szükség a srácra, s hát belepipilt a 144 ezer köbméteres tóba. Amit aztán úgy-ahogy van leengedtek, bár a néhány decis szennyezés koncentrációja csupán 0,00000035%, a megengedett nitrát szennyezési határérték kb. tízezred része. Nesze neked fenntartható fejlődés...

méreg.jpg

Nehezen mondhatjuk tehát önmagában anyagokra azt, hogy mérgező, anélkül, hogy mellé tennénk, milyen mennyiségben fejtik ki mérgező hatásukat.  (Ahogy apáink is mondták a pálinkára: kis mennyiségben gyógyszer, nagy mennyiségben orvosság! ;-) )

Világos, hogy a nagyon kis koncentrációban mérgező anyagok a legveszélyesebbek, ezért a köznyelvben általában ezeket hívják mérgeknek. Tavaly fedezték fel az eddig ismert legmérgezőbb anyagot, egy új típusú botulinum toxint, amelyből már 0,000000002 gramm is halálos lehet, tehát 15-20 grammal elpusztítható lenne a Földön élő összes ember.

A legtöbb mérgezés nem fatális kimenetű, hanem „csupán” betegséget, károsodást okoz a szervezetben. Ezeket egyaránt okozhatják szintetikus és a természetes vegyületek. A kecskerágó éppúgy okozhat hányást, mint a triklór-etilén. A természetes és mesterséges anyagokat ugyanaz a 118 elem építi fel, ami megtalálható a periódus rendszerben, a közöttük lévő kémiai kötések sem különböznek, így önmagában nem attól lesz káros/veszélyes/mérgező valami, mert mesterséges!

gumikacsa.jpg

Forrás: www.universetoday.com

A műanyagokat felépítő polimer molekulák önmagukban túlnyomó részt inert anyagok, nem lépnek könnyen kémiai reakcióba más vegyületekkel, így nem is tekinthetőek mérgezőnek. A kockázatokat a műanyagokban lévő, kisebb molekulájú katalizátor, monomer és adalékanyagok jelentik, amelyek a műanyag tárgyakból kivándorolva bejuthatnak a szervezetünkbe. A legtöbb műanyagnál ezek azonban olyan kicsi koncentrációban vannak jelen, hogy nem tekinthetőek mérgezőknek (itt persze mások a határértékek, mint az ivóvíznél, de az elv hasonló).  Ami problémát jelenthet, az a PVC (elsősorban a lágyítótartalma miatt), és a polikarbonát (a biszfenol-A monomer miatt), ezekből pl. gyerekjátékok és cumisüvegek gyártását több országban korlátozták. A műanyagok kontrolálatlan égetésekor szintén mérgező vegyületek keletkezhetnek, ám lerakásukkor (vagy még rosszabb esetben eldobásukkor) nem ez jelenti a problémát. 

hulladek_sziget.jpg

forrás: www.gprecycling.co.za

A talajba, vagy a tengerekbe kerülő műanyag hulladék – a közvélekedéssel ellentétben – lebomlik. Igaz ez több évtizedes folyamat is lehet, de 100 évet még garantáltan egyetlen PET palack sem ért meg, lévén csak 40 éve használjuk őket… A lebomlás során az anyag előbb milliméteres, majd mikronos részekre esik, amelyeket a halak, vagy tengeri madarak elfogyasztva akár el is pusztulhatnak.  Ez nem klasszikus mérgezés, hiszen nem kémiai reakció okozza a vesztüket, hanem a hamis teltségérzet, illetve bélelzáródás /nem mintha ez nekik számítana, tehetjük hozzá teljes joggal/. Szerencsére – mivel a kialakuló hulladékszigetek igen látványosak – a média hamar felhívta erre a figyelmet, és a védekezés/kárelhárítás megkezdődött, szemben a tenger fenekére süllyedő, vagy a vízben oldódó, ám valóban mérgezőbb anyagokkal (nehézfémek, rovarírószerek, stb.).

Ne gondoljuk azt, hogy ezeknek a hulladékszigeteknek csupán távoli szemlélői vagyunk, s kialakulásukért csupán a tengerparti országok felelősek! A legtöbb hulladékot ugyanis a folyók szállítják a tengerekbe, így akár hazánkból is származhatnak a szigetek összetevői.

Mégsem a hulladékot kell elsősorban okolni a környezetterhelésért, hanem a felelőtlen fogyasztókat. A műanyagok, a vegyszerek és az élelmiszeripari adalékok a gyógyszerekhez hasonlóan nélkülözhetetlenek és fontosak az emberiség fejlődéséhez, ám a túlzott fogyasztói igények a gyártókat is túlzott felhasználásra kényszerítik, ami szükségtelenül növeli a kockázatokat. Bánjunk az anyagokkal felelősségteljesen, ám kezeljük helyén a kockázatokat, így a legtöbb mérgező vegyület olyan kis koncentrációban fog érni bennünket, hogy észre sem vesszük!

Miért (nem) lesz valaki jó mérnök?

2014.04.30. 17:21 | Ronkay Ferenc György | 2 komment

Címkék: felsőoktatás gépészmérnök képzés

A napokban egy olyan konferenciára kaptam meghívást, amelynek témája a STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) területeken zajló felsőoktatás helyzete volt (a konferencia a Tempus Közalapítvány szervezésében zajlott).

Több inspiráló és jó néhány elgondolkoztató benyomást szereztem, ezekből szemezgetnék:

Egyre közelebb a megvalósuláshoz!

2014.02.27. 18:52 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: újrahasznosítás upcycling PET égésgátlás

Szemétből készülhetnek a jövő autóalkatrészei

Újabb klasszikus butaság terjed a PET palackokról

2014.01.16. 19:56 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: műanyagok műanyag palack PET mérgező műanyag

Néhány napja újabb „gyöngyszem” jelent meg a neten. A témában nem túl tájékozott szerző állítása szerint a műanyag palackokon található 1-es szám komoly veszélyeket jelöl.

Bár egyfelől szórakoztatóaknak tartom az ilyen irományokat, hiszen sok vicces, hangulatvadász megfogalmazás van bennük, mint pl. „a nyers kőolajpárlatból készült palackok”, másfelől azonban veszélyesnek is látom a megjelenésüket, hiszen rendkívül sok tárgyi tévedést tartalmaznak (ahogyan arról kb. egy éve már értekeztem).

A szerző már az első mondatban leszögezi, hogy különösebben nem ért a témához, csak épp összeolvasott valamit a palackokról. A cikk alatt megjelent olvasói hozzászólás több dologban helyesbíti, például, hogy az 1-es szám semmi más okból nincs a palackokon, mint hogy egyértelműen jelölje az alapanyagát, így megkönnyítse az újrahasznosítás során a szétválogatást. Kár, hogy ez az olvasói kiegészítés is pont a lényegről feledkezett meg:

mumereg_uj.jpg

A PET palackok nem tartalmaznak lágyítókat és oldószereket, így ezek nem is fognak kioldódni belőlük. Soha, sehol, senki nem bizonyította, hogy az eredeti PET palackokból a tárolt üdítőbe/ásványvízbe oldódnának olyan anyagok, amelyek bárki egészségét károsították volna (kitűnő, részletes írás erről itt). Pedig erre feltételezhetően fény derülne, mivel évente a világban mintegy 15 milliót tonna PET-ből cirka 300.000.000.000 (háromszáz milliárd!) db palackot gyártanak és helyeznek forgalomba…

Mindezek ellenére én sem javaslom a cikkben leírtakat, mármint hogy forró nyári napon a kocsiban hagyjuk a palackban az innivalónkat, hiszen ki szereti a felmelegedett vizet? :-)

Én arra bíztatok mindenkit, hogy ne féljünk a műanyagpalackoktól, hanem bánjuk velük felelősségteljesen! Használjuk őket újra minél több alkalommal, majd pedig gyűjtsük őket szelektíven, adjunk nekik még egy esélyt, hogy újra termék készülhessen belőlük!

Felhasznált forrás: F. Welle: Twenty years of PET bottle to bottle recycling — An overview. Resources, Conservation and Recycling, Volume 55, Issue 11, September 2011, Pages 865-875

Év vége

2013.12.31. 15:59 | Ronkay Ferenc György | 2 komment

Címkék: újrahasznosítás műanyag palack műanyag hulladék műanyagok égése

2013 részemről minden kétséget kizárólag a munka éve volt. Nagyon sokat haladtunk a PET palack újrahasznosításával kapcsolatos projektekkel, a következő év pedig néhány részterület fejlesztésének és a finomhangolások időszaka lesz.

Sikerült megoldani a reciklált PET égésgátlását olyan környezetbarát és olcsó módon, hogy potenciális lehetőség kínálkozik a laboratóriumi keretekből kilépve ipari alkalmazás bevezetésére is. A fejlesztés során teljesen halogén--mentes égésgátló rendszert alkalmaztunk, ami összhangban van az uniós irányelvekkel, és a PET kiváló mechanikai tulajdonságait sem rontja le. Így a szelektíven összegyűjtött PET palackokból akár autóipari alkatrészeket vagy háztartási gépek burkolatát is elő lehet majd állítani, ami hatalmas lépés az anyag sorsát tekintve.

Másfelől örvendetes tény, hogy Magyarországon rohamléptekkel erősödik a PET élelmiszer-ipari célú újrafelhasználása, s ez irányban is bíztató laboreredményeket értünk el.

szelektiv_gyujto_kicsi.jpg

Műanyagos világkiállítás K-2013 Düsseldorf Messe

2013.11.30. 21:49 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: újrahasznosítás PET reciklálás műanyagok újrahasznosítása

Múlt hónapban ismét felkerekedett Tanszékünk, s kétbusznyi kollégával, valamint hallgatókkal is bőven ellátva elzarándokoltunk Düsseldorfba, a három évenként megrendezett műanyagos világkiállításra.

Műanyag_kiallitas1.jpg

Forrás: http://fotoservice.messe-duesseldorf.de

Palackból palackot - ígéretes kezdetek

2013.10.26. 13:01 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: újrahasznosítás műanyag palack PET palackból-palack

Egy új üzem, pontosabban Innovációs Központ alapkőtételén jártam a tegnapi napon Karcagon, amelynek célkitűzése az, hogy a visszagyűjtött PET palackokból újra élelmiszeripari minőségű palakokat gyártson. A fejlesztésbe Tanszékünk is bekapcsolódik, ezért kaptam meghívást erre az eseményre, ahol két miniszter után mondhattam rövid köszöntő beszédet. Mivel ez a beszéd - afféle szakmai "ars poticaként" - jól összefoglalja, amit a témáról gondolok, olvashatóvá teszem itt a blogon is.

Végállomás: elégetni vagy elásni?

2013.09.15. 12:50 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: fenntartható fejlődés lerakás hulladék kezelés műanyag hulladék műanyagok égetése

Miután betöltötték küldetésüket, hozzánk emberekhez hasonlóan a mesterséges polimereknél, vagyis a műanyagoknál is felmerülnek ezek a lehetőségek. Az égetésen alapuló energetikai hasznosítás kontra deponálás témája komoly vitákat vált ki a környezetvédők, a hulladékgazdálkodási szakemberek és a lakosság körein belül.

hulladekkezelesi_piramis.jpg

Ezek a megoldások a hulladékkezelési piramis alján foglalnak helyet, hiszen elsődleges cél a megelőzés, illetve a hulladék keletkezés minimalizálása, majd az újra-használatra és az anyagában történő hasznosításra kell törekedni, de a realitás az, hogy itthon a kommunális szilárd hulladék mintegy 2/3 része még mindig égetésre és lerakásra (elsősorban utóbbira) kerül.

Röviden az érvekről és ellenérvekről:

Szigetelő szemét?

2013.08.04. 16:00 | Ronkay Ferenc György | 2 komment

Címkék: újrahasznosítás szigetelés műanyag palack

Miért hordjuk ruhaként a kidobott PET palackokból készített textileket? Érdemes-e a hungarocell-hez hasonló habos szigetelőanyagot készíteni az elhasznált műanyagokból?

reciklált_PET_polo.jpgForrás: http://www.ecostuff.co

Eldobható vagy visszaváltható?

2013.06.09. 15:20 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: eldobható fenntartható fejlődés visszaváltható műanyag palack

Időről időre fellángol a vita az egyutas, illetve többutas üdítőitalos palackok használatával kapcsolatban. Az előző bejegyzés jó meglátású kommentjeit megköszönve, néhány dologgal még kiegészíteném a témát.

Eldobhato_visszavalthato.jpg

A műanyag palackok elterjedésének 4 fő oka

2013.05.02. 16:34 | Ronkay Ferenc György | 5 komment

Címkék: újrahasznosítás üveg szelektív gyűjtés műanyag palack PET

A műanyagok az általunk használt többi anyagcsaládhoz képest nagyon fiatal – szinte gyerekcipőben lévő – anyagok: példának okáért biztosan nincs a világon 40 évnél öregebb PET palack, hiszen ezt a csomagolást csak 1973-ban találta fel egy amerikai gépészmérnök, Nathaniel Wyeth. Ennek tükrében egyébként viszonylag merészen hangzanak azok a kijelentések, amelyek szerint a műanyag palackok „sosem bomlanak le…”, illetve „több száz év múlva is változatlan formában maradnak”…

Jovo_palack.jpg

Csak a PET palack maradna meg változatlanul? ;-)

http://foftw.org alapján

Ne csak virágcserép legyen a palackból!

2013.04.20. 17:32 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: újrahasznosítás műanyag palack PET égésgátlás

Kedvteléssel szoktam nézegetni az újrahasznosításról szóló oldalakat, amelyek kiemelt sztárja a PET palack. Tényleg hihetetlen kreativitás lakozik néhány embertársunkban, hirtelen nem is nagyon tudnék olyan dolgot mondani, amit ne csináltak volna már meg néhány üres palackból! :-)

Sűrűn felmerülő ’zöld’ ötlet a PET palackok üregességét és vízállóságát kihasználó cserép/kaspó/palántázó láda amit – félreértés ne essék – kiváló megoldásnak tartok, s bíztatok mindenkit, akinek ideje s energiája van, hogy alkosson!  Pici, de egyáltalán nem haszontalan lépés a fenntartható fejlődés szempontjából, s a szimbólumok ezen a területen is hihetetlen fontosak!

PET_palack_cserep.jpgPET_palack_cserep2.jpg

Rendhagyó programajánlat a Föld napjára!

2013.04.16. 13:26 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

PET palackok újrahasznosítási lehetőségeinek kutatása

a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi  Egyetemen

Fold_napjara.jpgMindazt, amit a blogon s a közösségi hálón képekben már láthattál, most élőben is megtekintheted egy rövid laboratóriumi idegenvezetés során, a Budapesti Műszaki Egyetem Polimertechnika Tanszékén!

Időpont: április 22. hétfő 18:00-19:30

Találkozó: este 6-kor, a BME Központi épületének főbejárata előtt (Bp., XI. ker. Műegyetem rakpart 3.)

A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges, hogy fel tudjunk készülni az érdeklődők létszámára, ennek határideje: április 21. vasárnap este 21:00 óra, módja pedig egy e-mail küldése a következő címre: muanyag.ujrahasznositas@gmail.com

muegyetem.jpg

Az életünket rábíznánk, de nem annyira hordanánk

2013.04.11. 20:08 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: újrahasznosítás vélemények fenntartható fejlődés műanyagok

A héten lezajlott ’Műanyagok az életemben’ mottójú közvélemény kutatás sok érdekes eredményt hozott, ez úton is hálásan köszönöm mindenkinek a kitöltést és a terjesztést! Bár a felmérés közel sem tekinthető reprezentatívnak, a kereken 125 értékelhető vélemény feldolgozása során nem várt dolgok is kiderültek.

PET_palack_mentomelleny.jpg

Forrás: http://failblog.cheezburger.com/thereifixedit

Természetes és mű-anyagok

2013.04.04. 19:35 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: természetes anyagok anyagtudomány műanyagok polimerek monomer műanyagok szerkezete

Bár a filmekben elsősorban a fémek szoktak életre kelni (ezt a kérdéskört feszegeti pl. a Terminátor c. tudományos ismeretterjesztő sorozat ;-) ), a műanyagok valójában sokkal közelebb állnak az élő szervezetekhez, mint a fém, vagy a kerámia tárgyak, s ez nem a véletlen műve.

muanyag_ember.jpgForrás: http://www.swiss-miss.com

Több millió éves atomok a műanyagban?

2013.04.01. 17:54 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: anyagtudomány műanyagok monomer szén atom

Lehet, hogy nem is olyan fiatal az anyag, amilyennek gondoltuk? A műanyagok közös jellemzője, hogy molekuláik nagyszámú szénatomot tartalmaznak.

Szén_atom.gifForrás: www.universetoday.com

Az is egyértelmű, hogy a belőlük gyártott alkatrészek, például a számítógéped billentyűi azóta léteznek ebbe a formában, amióta a gyártójuk fröccsöntéssel megalkotta őket. De mi volt ez a lépés előtt?

fröccsöntés.JPG

süti beállítások módosítása