Blog azoknak,

akik fontosnak érzik a környezetvédelmet, de nem sablonokat akarnak hallani róla;

akik érdekelődnek a modern laboratóriumi kutatások iránt;

akik nem ismerik, vagy nem szeretik a műanyagokat, de nyitottak az új információkra;

akik kíváncsiak, mi történik a szelektív gyűjtőbe dobott hulladékokkal!

Kövesd a blogot!

Köszönet

A blog a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében valósul meg, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

Agyag a műanyagban?

2013.03.01. 19:05 | Ronkay Ferenc György | Szólj hozzá!

Címkék: anyagtudomány műanyagok motmorillonit nanokompozit

P2241040.JPG

Az agyagot általában, mint természetes anyagot ismerjük, amely vizes időben tapadós masszaként ragad a cipőre, ám ügyes fazekasak gyönyörű tárgyakat is készíthetnek belőle. Én személyesen is közeli kapcsolatban vagyok vele, hiszen az egész házunk agyagra épült, s bizony az alagsori konyha kialakításánál meglehetősen mélyre hatoltunk a kérdéskörben…

Dia091.JPG

Az agyag tulajdonképpen egy apró szemcsékből összeálló, üledékes kőzet. A szemcsék igen nagy mennyiségű vizet képesek megkötni, amelynek hatására a térfogatuk is jelentősen változik. Az ebből adódó talajtani hatások miatt reped egyébként néhány helyen a házunk fala…

Hogy hogyan lehet ezt a vízfelvételt elképzelni, azt az agyag egyik ásványi összetevőjén, a montmorilloniton keresztül mutatnám be. Ezt az ásványt igen elterjedten használja a kozmetikai ipar pl. arcpakolások készítésére, hiszen jó megkötő-tulajdonságai miatt méregtelenítésre is alkalmas, persze vigyázni kell, hogy ne szárítsa ki a bőrt túlságosan.

Az animáción látható, hogy a főző pohárban lévő kevés montmorillonit-port beleöntve egy lombik vízbe, az 48 óra sokszorosára duzzad:

mmt-vizben.gif

Ennek az agyagásványnak – amely nevét Montmorillon városáról kapta – persze rengeteg egyéb felhasználási területe is van, például építkezéseknél vízszigetelő rétegként, takarmányokban pedig adalékanyagként is elő szokott fordulni.


Nagyobb térképre váltás

A műanyagiparban az elmúlt 20 évben vált egyre felkapottabbá a montmorillonit alkalmazása. A cél az apró ásványi szemcsék bekeverése és eloszlatása a műanyagban, ami által rengetegféle tulajdonság módosítható: például a szilárdság, a merevség, a hőállóság vagy az éghetőség.

S hogy miért hívják ezeket az összetett anyagokat nano-kompozitoknak? Mivel olyan összetett anyagok, amelyekben a szemcsék tényleg picik: a lemezkék átmérője néhány ezred milliméter, a vastagságuk pedig csupán néhány százezred milliméter!  Ebből a sajátos geometriából adódik, hogy hatalmas a fajlagos felületük (akár 800 m2/g), így nagyon kis mennyiségben, csupan 1-2%-ban adagolva is jelentős változásokat tudnak okozni.

 

S még egy örömteli dolog: bíztató, hogy majd' minden héten bekerül a médiába 1-2 újrahasznosítással kapcsolatos hír, ma például arról a cégről jelent meg egy video-riport, akihez a budapesti szelektív műanyaggyűjtő  kukák tartalma kerül, s egyébiránt a kísérleteimhez használt PET darálék egy része is tőlük származik. :)

A bejegyzés trackback címe:

https://megegyesely.blog.hu/api/trackback/id/tr905112125

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása