Alapvetõen ez az egész a politikáról szól, és nem az élővilág megmentéséről. Nem a problémát akarják megszüntetni, hanem aktivistákat akarnak. Annak az esélye, hogy Budapesten a szívószálad a tengerbe kerüljön, kb. 0%. Nem is onnan kerül oda, de még csak nem is Európából. Innen max. akkor kerül szemét a tengerbe, ha a tahó a mûanyag szemetét kidobja az árokparton, és az belemosódik valahogy egy folyóba. Na, az ellen már lenne értelme fellépni, hogy a tahó ne dobja el a szemetét, de jellemzően azok akik bekajálják az aktivizimust, és azok akik eldobják a szemetet az árokparton alapvetõen két teljesen különbözõ kultúrkör. Ergo, a dolognak azon túl, hogy kicsit lefoglalja az embereket, nincs különösebb jelentősége.

Ettől egy különálló probléma, hogy a szeméthegyeket nem kellene az égig növeszteni, és újra kellene hasznosítani. Csakhogy ennek nem a mûanyagmentes hónap a megoldása, hanem hogy véges sok anyagot használjanak a csomagolásnál, és hogy ezeket könnyen újra lehessen feldolgozni. Pl. ha lenne 2-3 könnyen szeparálható mûanyag, plusz egy fémötvözet, plusz üveg engedélyezve a háztartási termékek csomagolásánál, akkor ezt elég könnyen és automatizálva lehetne újra feldolgozni, és nem lenne szükség a szeparált gyûjtésre sem. De ezt nem a Névtelen Nulla átlag aktivista fogja megoldani.

Bejegyzés: Műanyagmentes július vagy műanyag-rasszizmus?

Lájk

Bejegyzés: Műanyagmentes július vagy műanyag-rasszizmus?

Koszonom! Ez az elso ertelmes cikk a veresszaju ökonacik irasai kozott. Sajnos a plebs nagy resze nem latja a fatol az erdot. A post kivaloan osszegzi mit kellene jelenteni a mmentes juliusnak, ami lehetetlen. Ne legyunk naivak, muanyag nelkul nincs modern civilizacio!

Bejegyzés: Műanyagmentes július vagy műanyag-rasszizmus?

És ne csak a műanyagoknak adjunk mégegy esélyt, hanem az olajszármazékoknak is. Pl amiben a kajádat megsütötted, abból még remek bio üzemanyag lehet, ha nem kidobod, kiöntöd, hanem leadod. bit.do/ujratoltve

Bejegyzés: Hogyan lehet a PET palackból kocsiajtó kilincs?

Az idézett cikknek és ennek a bejegyzésnek a tartalmával is 100%-ban egyetértek. Emlékszem még cirka 3 évvel ezelőtt Laufer László óráira (Szoftver-ergonómia tárgy néhány előadását tartotta az Ergonómia és Pszichológia Tanszéken), egészen más volt mint egy szokásos óra. Mindenki kicsit "amerikában" érezte magát, nagyon jó stílusú és hangulatú órák voltak, teljesen naprakész tartalommal. Sajnos sokan "ingyenkreditnek" nézték és nem nagyon foglalkoztak vele, de nekem ennyi idő után is élesen megmaradtak képek és tények azzal a témakörrel kapcsolatban, többször sikerrel is tudtam visszanyúlni az ott tanultakhoz.

Ám a kicsit "furcsának" ható oktatási mód illetve a látszólag "könnyű" anyag ellenére a számonkérés igencsak nehéz volt/tudott lenni. Mivel nem a bemagolt dolgokat kérdezte, hanem ösztönzött a gondolkodásra. Persze csak módjával, ő sem akarta hogy mindenki megbukjon a számunkra teljesen életidegen zh-k miatt aztán utána mindenkit elriasszunk aki fel akarja venni a tárgyat. :-)

Régen volt egy kiskapu a BME-n amivel lehetett élni, miszerint csak papíron létezett a szabály, hogy a mintatanterv kreditjein felül csak 10%-nyi plusz egységet lehet "díjmentesen" teljesíteni. Valójában azonban diplomaszerzés után nem kopogtattak az ajtón, hogy fizetni kéne - Támpont Iroda elmondása szerint valóban létezett a szabály, csak nagyvonalúan nem alkalmazták. Aztán azóta már nagyon figyelik, ahogy a 6 vizsgás szabályt is, Neptunon bekapcsolták a szűrést. Talán az utolsók között voltam aki ezt ki is használta és 34 kredit többlettel szereztem végül BSc diplomát. Lehetséges, nem is volt olyan tanszék ahol emiatt ne jártam volna egy vagy több alkalommal, hisz ezen tárgyak többsége 2 kredites volt. Az Ergonómia és Pszichológia Tanszékkel különösen jó élményeim voltak, sok mindenről meg lehetett tudni plusz információkat. Persze nem csak én voltam az egyetlen mérnökhallgató azokon az órákon és sajnos visszaköszönt az index tudósítás egyik pontja gyakran: csak azért, mert nem mérnökök oktattak mérnöki "dolgokat" máris mindenki hülyeségnek tartotta az egészet, telefonnal játszottak órán, beszélgettek (be se jártak), csak az "ingyenkredit" volt a motiváció.

Aztán ez már szinte egyenes útként vezet ahhoz, ami a következő megfogalmazott probléma: sokan nagyon korlátozott kommunikációs képességekkel rendelkeznek, amit persze a tréning hiányán kívül az is okoz, hogy rengeteg dologról a szakmájukon kívül fogalmuk sincsen. Se közéleti, politikai dolgokról nem tudnak, ha van hobbijuk arról se szívesen beszélnek, sportot persze nem néznek mert hétvégén amikor a tv-ben vagy helyszínen lehet nézni akkor tanulnak, tankönyveken kívül más irományokat nem tudnak olvasni, mert nincs rá idejük, satöbbi. Egy munkáltató pedig pont azt várja el, hogy meg tudjon nyilvánulni az ember minden helyzetben, kreatív legyen, legyenek merész ötletei, de hogy lenne az a "mérnöki körön" kívül alig lépnek interakcióba a világgal? Van olyan hallgatótársam aki semmit nem tud az égvilágon a mai aktuálpolitikai helyzetről akár otthon, akár Európában vagy bárhol.

Persze nem kell neki habzó szájjal valamelyik pártot támogatnia, de nem árt tisztában lenni hogy melyik bagázs milyen véleményeket ütköztet egymással, kinek mi az álláspontja. Nem muszáj ezek között attól még élesen választani. Aztán ez a közönyösség továbbgyűrűzik az élet sok további területére, pedig meggyőződésem hogy a mérnököknek kéne a Földön a legnyitottabbnak lenniük mindenre.

Sajnos ezt csak egyéni motiváció szintjén lehet napjainkban megvalósítani, mert ahogy a tudósítás arra is rámutat, nem lehet átformálni úgy a gondolkodást egyik pillanatról a másikra, hogy a másik oldalon a követelmények és a számonkérések poroszosan tartják magukat. Kész öngyilkosság, senki nem kockáztatja a "jövőjét" amiatt, hogy kicsit kreatívabb legyen, mert leginkább különcnek nézik majd. A szülei meg kicsinálják ha nem jut be az egyetemre, vagy ha fizetősre kerül emiatt akkor vagy nem is mehet vagy horror hitellel kezdi majd az életét, és így tovább. Ez persze szerintem nem azt jelenti, hogy az érettségiből Monopoly-társasjátékot kell csinálni, de egészen más készségekre kéne helyezni a hangsúlyt, mint amin most van. Ugyanakkor az (is) meggyőződésem, ha át akarnák helyezni a hangsúlyt ezen a számonkérésen valami másik irányba, sőt már a középiskolában a pedagógusok is új szemlélettel, ennek fényében próbálnának oktatni azt sem szeretné senki. Itt köszön vissza egy újabb tétel: hihetetlenül alacsony a bizonytalanság-tűrő képességünk. Inkább azt pártolná mindenki, hogy mégis maradjon minden, mert ezt legalább ismerjük, még ha rossz is.

Viszont ha a cikkben is említett célt el akarjuk érni, hogy minél több sikeres vállalkozónk legyen, akkor muszáj váltani. Csak az lehet sikeres vállalkozó mérnökként (is), aki nyitott mindenre ami körülötte van, nagyon széles látókörű és nem derogál neki olyan dolgokkal is foglalkozni, ami nem egy "mérnök" feladata. Bocsánat a hosszú firkáért, régen írtam ennyit magyarul :-)

Bejegyzés: Miért (nem) lesz valaki jó mérnök?

A konferenciáról bővebben az indexen lehet olvasni: index.hu/tudomany/2014/05/02/miert_jar_a_prezi-vezer_15_eves_kocsival/

Bejegyzés: Miért (nem) lesz valaki jó mérnök?

Köszönjük!

Bejegyzés: Év vége

Nagyon gratulálok az eddig elért eredményekhez és sok sikert a folytatáshoz! Egy ideje próbálok mindenben környezettudatos és egyébként is tudatos lenni, felelősen vásárolni, stb. Hasonló indíttatású embereknek ajánlom figyelmébe ezt a jelzést is, nekem új volt: redir.ec/felelosseg

Bejegyzés: Év vége

Nos a szakma szerint ez egy márkanév volt, de hogy melyik cég gyártotta ezen a néven a habosított polisztirolt, azt nem sikerült kinyomozni...

Bejegyzés: Szigetelő szemét?

A hungarocell mitől hungaro-?

Bejegyzés: Szigetelő szemét?

@lutria: bukik az üccsi-, posványvízgyártás, bukik a szelektív biznisz, azt szépen visszaszokunk a csapvízre, kormány örül, megint jól megvédte az embereket a civilizáció ártalmaitól :)
@Lrdx: ja, ilyesmit sejtettem én is, elég ramatyul néztek ki azok a flakonok. gondolom minőségellenőrizni se volt olcsó, melyik mehet még egy körre..

Bejegyzés: A műanyag palackok elterjedésének 4 fő oka

Ahoz képest hogy pont mostanában osszák ki sok milliókért az új szelektív kukákat-ha 30 forintot ér majd a palackok darabja kevesen fogják majd használni őket,vagy ha mégis kerül beléjük néhány flakon azokat sem az FKF fogja begyűjteni belőlük hanem a hajléktalanok,zsebpénzre hajtó gyerekek,kisnyugdíjasok stb.,nem kellett volna előre egyeztetni hogy hamarosan nem lesz rájuk szükség?

Bejegyzés: A műanyag palackok elterjedésének 4 fő oka

@De gustibusaut bene, aut nihil: A PRB palack elvileg arra lett volna való, hogy (kimosás/fertőtlenítés után) újratöltik, de relatíve kevés töltési ciklust élt túl egy palack, ezért nem érte meg.

Bejegyzés: A műanyag palackok elterjedésének 4 fő oka

pár éve még a kukakólát visszaváltós petpalackan is árulták, oszt egy idő után eltüntek.. vajon miért, esetleg nem volt képes a műanyag annyi ciklust túlélni, ami visszahozta voln az értéket?
a műanyagflakon betétdíja jó dolog, kevesebb fogy, se a gyártó, se a vásárló nem jár jól vele, hisz akár gyűjtjük, akár nem, a szemét az szemét marad, de legalább az állam kap egy jó nagy falatot a semmiért.

Bejegyzés: A műanyag palackok elterjedésének 4 fő oka

A kötelező betétdíj szerintem jó.

A 30 Forintos betétdíjú palackot senki se fogja szétszórni az erdőben. Vagy, ha igen, lesz aki összeszedje.

Bejegyzés: A műanyag palackok elterjedésének 4 fő oka